Esztergom Évlapjai 1983

Pifkó Péter—ZacharAnna: Magyar színészet az esztergomi színpadokon (1816—1849)

magyar színészetet. Több mint 40 színész az ő irányítása mellett tanulta meg a színjátszás alapjait. Fekete Sándor legújabb kutatásai szerint Petőfi is működött igazgatósága alatt 1843-ban Karcagon. Abday színészként minden szerepkörben megállta a helyét. A szabadságharc után visszavonult a színészettől és Szatmáron telepedett le. 1882-ben bekövetkezett halála előtt írta emlékiratait, amelyek a magyar színháztörténet értékes forrásai. (22) Majdani felesége, Böszörményi Johanna a vidék egyik tehetséges színésznője volt. Ezidőben Abdayéknál találjuk a Fekete Gábor színtársulatánál szerzökent is bemutatkozott Munkácsy Pált. Munkácsy művelt ember volt, több nyelven beszélt. Nemcsak a szerelmes, hanem a komikus szerepekben is megállta a helyét. Mészáros Anna a budai színháztól szerződött Abdayhoz, 1835. február 21-től tagja a társaságnak. Különös szépségével ragadta meg a közönséget. Erdős János és Dain Terézia is ebben az évben került Abday direktorhoz. Erdős elsőrangú színész, majd színigazgató volt vidéken. A színlapok tanúsága szerint a színjátszás mellett diszletíestéssel is foglalkozott. 1840-ben sikerrel szerepelt a Nemzeti Színhazban a Fiesco előadásán. A csinos külsejű Dain Teréziát szorgalmas tanulás és jó szerepfelfogás jellemezte. 1834-ben szerepelt a társulatnál Komáromi Samu. Varázsos egyéniségét Molnár György segítségével a mai olvasóhoz is közel tudjuk hozni. „Sajátos vegyüléke volt a szmészi temperamentumnak, a geniális tehetségnek. Igazi született színészegvéniség, a természettől szűken mért külsővel, de annál több.' annál bővebb belső kellékekkel, mint hang-orgánum, melyben egész zenekart rejtett. Próbái mintaszerűek voltak, mindenki tanulhatott belőlük. . ." (23) Rövid idő múlva elhagyta a társaságot és 1836-ban már nem játszott itt. Abdayék 39 előadásáról 3 színlap maradt. Az egyik a Halott rabló „több Nagy Lelkű pártfogók kívánságára" való második előadását hirdeti. Vándorszínészeink csak kivételes esetekben ismételték meg előadásaikat. Birch-Pfeiffer műve a legnépszerűbbek közé tartozott ebben a korban. A második megmaradt színlap egy ennél is rémítőbb előadást hirdet Borzasztó Éjszaka a Paluzzi kastélyban címmel. 1835. február 21-ről Szőllősy Pál „külön hasznára" kitűzött tündérjáték színlapját ismerjük. A színlap pártfogást kérő soraiból következtethetünk Abdayék esztergomi sikereire. „ . . .hallhatatlan példa az, hogy Színész Intézetünk reménye meghaladva boldogítani Sz. K. Esztergám Honfiai számosan törekszenek. . . " S hogy ez a pártolás mily nagy volt az itt töltött 7 hónap alatt, azt nemcsak a színlap felirata, de a szegények javára tartott előadás elszámolása is bizonyítja. 1834. november 25-én Abdayék is tartottak egy előadást a 299