Esztergom Évlapjai 1983

Pifkó Péter—ZacharAnna: Magyar színészet az esztergomi színpadokon (1816—1849)

radni. s magokat valamint eddig is, úgy ezután is példássan és jámborul viselni fogadták." (12) Az 1825. évi országgyűlés után a Fejér Megyei Nemzeti Művész Társaság Horváth József, Komlóssy Ferenc, valamint Tóth I s t v án hármas direkciója alatt járta a Dunántúlt. Vándorlásaikról 1827-ben Komáromban zsebkönyvet adtak ki. Ebben olvashatunk arról, hogy Sümeg, Szombathely és Győr után eljutottak Esztergomba is. A zsebkönyvből a szereplés pontos ideje nem derül ki, sőt a játszott darabokat is csak általában közlik. Műsorukon szerepelt a Caesairó, a Hédervári Cecilia (Katona darabja), a Hedvig című dráma, az Othelló, Kisfaludy Károly drámája: a Kemény Simon s más, ebben a korban divatos művek. (13) Tudjuk, hogy 1827. április 19-én egy magyar társulat — valószínűleg azonos a fentivel — előadást rendezett a szegények javára. Ennek bevétele igen csekély, mindössze 4 forint 48 krajcár volt. (14) Tehát a társaság nem keltette fel a közönség érdeklődését. Ezt bizonyítják Könyves Máténak a társaság súgójának visszaemlékezései is: ,,1827-ben Komlóssy Ferenc úr lemondott igazgatói hivataláról és egyedül Horváth József lett annak tulajdonosa, s mindaddig fenn is tartotta, míg fáradsággal szerzett szép vagyonkáját azon Intézetnek — melyből eredetét vette — Komáromban tökéletesen fel nem áldozta. Itt Horváth József úr elmaradván, Komlóssy Ferenc és Tóth István urak lettek a Társaság tulajdonosai, s innét Somogy vármegyébe, Kaposvárnak indították a Társaságot. De Tóth István csakhamar lemondván, egyedül Komlóssy Ferenc lett annak tulajdonosa." (15) Tehát a Társaság ebben az időben Esztergomban sem járt szerencsével. Innét mentek Komáromba, ahol tovább romlott a helyzetük. A színészek közül a Komlóssy családon kívül Horváthné, Hetey Eszter méltó az említésre. Esztergom színháztörténetének harmadik ismert színlapjáról id. Szinynyei Józsefnek a komáromi színészetről írott munkájában olvashatunk, melyben Fülöp János és társasága komáromi szerepléséről ír. E társaság Nyitra és Érsekújvár után Esztergomba is eljutott. 1829 január végén érkezett a városba. A Mayer István kanonok gyűjteményében fellelhető színlap Rudnay Sándor kardinálissá avatása alkalmából tartott előadásról tudósít. Ezt a színlapot említi Szinnyei idézett munkájában. A színlapot és a társaságot az Évlapokban korábban megjelent írásunkban már részletesen ismertettük. (16) A színtársulat tagjai közül kiemelkedett Hivatal Anikó, a későbbi Lendvayné. A színészek közé Anikó kedvéért beállt Frankenburg Adolf — a jeles humorista — naplója megőrizte az esztergomi szereplés emlékét is. A társulat tagjai közül meg kell említenünk a híres vígjátéki színészt Nagy Istvánt, a tehetséges Csigó Lajost s az igazgató jó énekes hírében álló feleségét, Fügedi Zsuzsannát. A Magyar Király vendégfogadóban tartották előadásaikat. Az utókorra maradt színlapon A háládatosság öröminnepnapja című művet hírdet296