Esztergom Évlapjai 1983

Pifkó Péter—ZacharAnna: Magyar színészet az esztergomi színpadokon (1816—1849)

ték, amely nem más. mint Hirschfeld Tündérkastély Magyarországon című darabja. Fülöp János társasága egy hónapig aratott sikereket a városban. 1831. június 24-én Magyar Nemzeti Színjátszó Társaság kért játszási engedélyt a tanácstól. A jegyzőkönyvi bejegyzés szerint az engedélyt megkapták. Szereplésüknek semmi egyéb nyoma nem maradt. (17) Néhány évi szünet után az 1833—34-es téli évadra érkezett Esztergomba Fekete Gábor színtársulatával. Kezdetben pártfogásban részesült, ele később csökkent iránta az érdeklődés. Nem tudta összefogni társaságát, mert gyenge kezű igazgató volt. „Szép ésszel és jeles tulajdonnal bírt. s valóban nem színigazgatónak, de fővadászmesternek született" •— mondta róla sógora, Szuper Károly. (18). S valóban: tehetetlenségéről legendák keringtek. Sokoldalúsága ellenére szívesebben foglalkozott vadászkutyáival, mint a színészettel. Társulatából kiemelkedett Munkácsy Pál és Berényi József. Munkácsyról később írunk. Berényi Józsefről annyit kell elmondanunk, hogy iskolázott ember volt. Műveltségével tűnt ki színésztársai közül. Az igazgató jutalomjátékot is biztosított számára. Három színlap maradt Feketéék szerepléséről. Az első színlap így ajánlja Halasi Mária jutalomjátékát: „GENOVEVA a hét esztendeig szenvedett ártatlan. Az érzékeny szívet illető elmés érzékeny játék 4 felvonásban most újonnan a mostani nemes ízlés szerént írta Munkátsy Pál ezen Társaság tagja." Hebbel is írt ezen a címen drámát, de csak 1840-ben. így feltételezhetjük, hogy a német eredetű közismert legenda Tick feldolgozásában kerülhetett szerzőnk kezébe. Megtalálható benne a romantikus dráma minden kelléke: a kisfiával ártatlanul szenvedő anya, a nemeslelkű férj, a szerelmes de álnok férfi és a nagylelkű bérgyilkosok. S aki mindezen nem érzékenyült el, az gyönyörködhetett a gondosan tervezett színpadképben, amelyet így ígér a színlap: „Ezen Játék pontos előadását a megkívántató készületek, az őz keresztül menése s a barlang zöld lombbal természeti ábrázolása nevelik." (— növelik.) Az anyagi gondokkal birkózó társulatnak nem került sokba ez a díszlet. A február elsejei színlapon két mű szerepel. Az első Kováts Pal Magának akart másnak kért című kétfelvonásos vígjátéka. Ebben a fiatalok ismeretlenül szeretnek egymásba, s az_öreg pórul jár. A sablonokra épülő vígjátéknál érdekesebb lehetett Az álmos fonóleányok című „magyar balét pantómia". A némajátékot magyar és tót táncokkal vegyítették. A történetre is következtethetünk a szereplőkből (Kapardi vén Fösvény, leányai, mátkáik, Heintz és Kultz a haramiák.) Egy héttel később Szép a hazáért élni és halni címmel Kisfaludy Károly 297