Esztergom Évlapjai 1983

Pifkó Péter—ZacharAnna: Magyar színészet az esztergomi színpadokon (1816—1849)

1314 nyarán a Buda utcában (ma Kossuth Lajos utca 25.) a város legforgalmasabb részén Bleszl Albert egy új, díszes épületet emelt, a Magyar Király vendégfogadót. (3). Nagytermében kezdetben csak táncmulatságok voltak, de 1829-től már minden színielőadást itt tartottak. A fogadó emeletén kényelmes szállást biztosított Rudolf Mihály vendégfogadós. Az előadásokat a földszinten tartották, a közel 200 személyt befogadó színházteremben. A Magyar Király szomszédságában működött 1820-tól az országos hírű Beimel József nyomdája. Itt nyomták a színlapokat és a színházi zsebkönyveket. 3. A hivatásos színjátszás kezdetei A különböző színtársulatokról sok és változatos forrásból nyerhettünk adatokat. Legfontosabb forrásaink egy-egy . színtársulat színlapjai és zsebkönyvei voltak. Felhasználtuk a színészek által írt visszaemlékezéseket, naplókat, valamint kortársaik írásait. A teljesebb kép kialakításához hozzájárultak a levéltári iratok is. Az első magyar nyelvű színielőadás Nuszöl Józsefnek a Burgtheater tagjának nevéhez fűződik. Harminc éves színészi múlttal a háta mögött arra vállalkozott, hogy négy tagból álló társulatának magyar nyelven tanítson be darabokat. Ö játszotta a férfiszerepeket. Rajta kívül két aszszony és egy lányka tartozott még társulatához. 1802-ben két darabbal járták egy hónapig az országot. 8 várost ejtettek útjukba, köztük Esztergomot is. Feltehetően júniusban szerepeltek városunkban, mert egy július 12-ről fennmaradt tréfás jelentésben, amelyben Pozsonyba való érkezését jelenti be, már említi a meglátogatott városok között Esztergomot is. Valószínűleg nálunk is a Médeát és az Ariadné Naxoson című drámákat mutatták be. Nem arathattak túl nagy sikert, mert a pozsonyi krónikás azt írta róluk, hogy nemcsak beszédüket volt rossz hallgatni, de játékukat is lehetetlen volt nézni. (4) Nuszölék kísérlete bizonysága annak, hogy a századforduló táján magyar nyelvű színielőadásokra vidéken is komoly igény mutatkozhatott: olyan amelyet nem elégíthetett ki egy osztrák színész nevetséges erőlködése. Mégis, Nuszölék produkciója után még sokáig kellett várni arra, hogy magyar színészek szórakoztassák városunk lakóit. 1811-ben Benke József, a Pesten működő színtársulat tagja felkereste ugyan Győrt és Komáromot, de arra nincsenek adataink, hogy Esztergomban is jártak volna. Csak 1815 után, a pesti társulat Miskolcra költözését követően szaporodtak meg a vándortársulatok. Az 1816. évi közgyűlési jegyzőkönyvben olvashatunk arról, hogy szeptember 15-én Nógrád Vármegye Direkciója alatt lévő Magyar Játszó Társaság játszási engedélyt kért a Tanácstól. Engedélyezték, hogy az itt tartózkodó német társulat távozása után előadásokat tartsanak a Fekete Sas vendégfogadóban. (5) A társulat igazgatója feltehetően Balogh István volt. Tudjuk, hogy társulatával az ország északi megyéit be291