Esztergom Évlapjai 1983

Dr. Magyar György: Esztergom város testnevelés és sporttörténete a Tanácsköztársaság leverésétől a II. világháborúig (1919—1939)

tője a válságos időben is igyekezett a fellendülés reményével munkálkodni, úgy, hogy az uszoda mozgalmas élete ne szűnjön meg teljesen. Amikor például 1932. júniusában bemutatóra hívta meg az ország nevesebb úszóit és a Los-Angeles-i olimpiára kijelölt vízipólócsapatot: — versenyző jelöltjeinek tanulási alkalmat, közönségének színvonalas, izgalmas látnivalót biztosított. 1933-ban dr. Rudolf Lóránt visszatér a városba, és újból kézbeveszi a szakosztály vezetését, irányítja az edzéseket is. 1934-ben a MUSZ az egész ország úszósportját átszervezte. A szervező munkában dr. Bárány István, dr. Fadgyas Miklós mellett dr. Rudolf Lóránt is részt vett, akit a MUSZ Budapest-kerületi főtitkárává választottak. Az év folyamán jelentős sportmozgalom indult meg Esztergomban. Az esztergomi úszókörzet illetve a MUSZ képviselői aláírták az Esztergomi Körzeti Üszó Barátok Egyesületének (EKUBE) alapítólevelét. Célként rögzítették a körzet anyagi támogatását, a középiskolai úszóélet kialakítását és tehetséges úszók versenyeztetését. A MESE úszószakosztályának vezetését teljesen átszervezték (19). Üj edzőként Eperjessy Gézát kérték fel a szakmai foglalkozások vezetésére. Üszótanfolyamokat indítottak be. Két-három esztendei munka után újból jelentkeztek országos viszonylatban is figyelemre méltó eredményekkel az esztergomi úszók. Közülük elsősorban Hun Jenő és Szabó Pál neve vált ismertté. 1938-ban Veresegyházán rendezte a MOVE országos úszóbajnokságát, ahol Esztergom 20 pontos összteljesítménnyel kiválóan szerepelt; a MESE vízipólócsapata is kupát nyert. Esztergom úszószakosztálya tevékenységével felzárkózott a vidéki nagyvárosok — Pécs, Szeged, Eger — színvonalához. E fejlődés felfelé tartó ívét a háborús évek törték meg. 4. Természetjárás Az esztergomi polgárok még a múlt században felismerték a szabad természetben, tiszta levegőn rendszeresen végzett hosszabb séták, tehát a gyalogtúrák eltető szerepét. Eleinte csak a Tornaegylet tagjai szerveztek kirándulásokat a Kovács-patakhoz, a Fary-kúthoz, Dobogókőre, Dömösre, Kiralykútra. A századfordulón Esztergomban kialakult egy asztaltársaság, mely hazánk és a külföldi táj szépségeinek megtekintését tűzte ki célul (20). 1911-ben a Magyar Túrista Egyesület keretén belül külön osztályként alakul meg az Esztergomi Túrista Osztály. A háborús évek alatt stagnált a túrizmus Esztergomban is. 1920-tól újból megélénkülnek a társasösszejövetelek és a kirándulások az egyesület keretében. A túristaosztály vezetőségében és pártoló tagjai között több egyházi személy is szerepelt. 1921-ben a vaskapui menedékháznál egyházi szertartás mellett egy Mária-szobrot állítottak fel. (21). Az osztály 1921-ben ünnepelte 10 éves fennállását, s ebből az alkalomból ünnepi közgyűlést rendeztek. Minden évben volt egy-két — néha több — szervezett kirándulásuk, — ezek műsoraban gyakran szerepelt kötélhúzás, sokféle tréfás verseny és hangulatkeltő móka. Rendszeres kapcsolatot tartottak a budapesti túristaegyletekkel és asztaltársaságokkal. 278