Esztergom Évlapjai 1983

Dr. Magyar György: Esztergom város testnevelés és sporttörténete a Tanácsköztársaság leverésétől a II. világháborúig (1919—1939)

Áz idegenforgalom fellendítésére és tájékoztatására a Turista Osztály gondozásában 1924-ben megjelent az Esztergomi Kalauz c. könyv (22). Kirándulási programjait az Osztály havonta összeállította és közzétette a helyi sajtóban. Szívügyüknek tekintették a vaskapui menedékház fenntartását és bővítését, amit különböző adományokból és gyűjtésekből fedeztek. Túrista-út vonalak kijelölésében is gyakran vállaltak részt. A 27 tagú Túrista Dalárda nagy közönségsikernek örvendett, amiben jelentős szerepe volt Varsányi Ignác és Hajnali Kálmán karnagynak. 1926-ban 12 esztendőre bérbevették az esztergomi Káptalantól a klastrompusztai vadászházat, és túrista menedékháznak rendezték be. A Magyar Túrista Egyesület Esztergomi Osztályát a túristák széles tábora ismerte: — híres volt rendezvényeiről, a találkozók baráti légköréről, vendégszeretetéről. Érdemei közé tartozott a túristaság eszméjének terjesztése, népszerűsítése is. Jelentős szerepet játszott a Magyar Túrista Egyesület Tatatóvárosi Osztályának létrehozásában. Az esztergomi túristák közül többen részt vettek az anyaegyesület (MTE) által szervezett erdélyi kiránduláson. Az 1930-as évek elejének erősödő gazdasági válsága a túristák életében is gondokat okozott. Az előző évek 450 körüli taglétszáma orősen megcsappant. Az általános pénztelenség, illetve a jövő bizonytalansága miatt az erkölcsi és anyagi támogatások lényegesen csökkentek, sokszor el is maradtak; a kirándulások és összejövetelek száma is egyre csökkent. 1932-ben az Osztály egyik tagja, Vitái István jelenteti meg az „Esztergom környéke" című útleírásokban gazdag füzetét. A harmincas évek közepén már újból több túrát szerveztek és a tagok létszáma is emelkedni kezdett. Főképpen az anyaegyesület és néhány társegyesület rendezvényein és megmozdulásain vettek részt. Az Osztály 1936. évi működésének kiemelkedő eseménye a fennállásának negyedszázados évfordulójára rendezett díszközgyűlés volt, melyet a Magyar Túrista Egyesület vándorgyűlésével kötöttek össze. Az osztály életében a háború előtti utolsó jelentősebb esemény az, hogy saját körükön belül megalakítják a dorogi „Jószerencsét Asztaltársaságot". (23) 5. Birkózás és ökölvívás A szervezet birkózó élet Esztergomban a MESE bírkózószakosztálvának megalakításával (1920. szeptember 30.) kezdődött. Az első szakosztályvezető Kirkovics Jenő főhadnagy, az edző Cziger Vilmos volt. A 2—2 órás edzéseket heti három alkalommal a gimnázium tornatermében tartották. A korabeli sajtó versenyek rendezéséről nem számol be. A szakosztály kérésére 1925. május 25-én a Magyar Birkózók és Boxolók Országos Szövetsége négy pár birkózót és három pár boxolót küldött Esztergomba bemutató jellegű versenyre. 279