Esztergom Évlapjai 1983

Dr. Magyar György: Esztergom város testnevelés és sporttörténete a Tanácsköztársaság leverésétől a II. világháborúig (1919—1939)

Fehérítő Ipari RT, Eggenhoffer-féle téglagyár) nem volt számottevő. Továbbra is a kisipari tevékenység dominált. A tőkés vállalkozások közül — mind gazdasági téren mind pedig a sport fejlődése szempontjából — a Petz-testvérek gép- és szerszámüzeme valamint az AERO-EVER kft. volt a leginkább jelentős. Az előbbi a labdarúgás, az utóbbi pedig a vitorlázó repülés fellendítését segítette elő. A repülőgépgyártás mellett a sportfelszerelések gyártását is megkezdték. Az első világháború előtt — néhány évtizedes lassú folyamatban és többnyire elszigetelten — kialakult testnevelés és sport a 20-as és a 30-as években a nehézségek ellenére tovább fejlődött. A következő fejezetek ezt a fejlődési folyamatot tárják fel. I. Az iskolai testnevelés és sport helyzete és fejlődése A Tanácsköztársaság leverése után a hatalomra jutott ellenforradalom igyekezett a testneveléssel és a sporttal kapcsolatos rendelkezéseket is hatálytalanítani. 1921-ben új testnevelési törvényt vezettek be: ez — burkolt módon — a katonai jellegű felkészítést is céljai közé sorolta. A fő felügyeleti jogot a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) gyakorolta. 1924-től kezdve kiadott rendelkezései (az 1921. évi 53. tc. végrehajtási utasításai) azonban — az anyagi és személyi feltételek hiánya miatt — sok esetben nem valósultak meg. A dualizmuskori állapotokhoz képest fejlődés Esztergom tanintézetei közül csupán a középiskolákban tapasztalható. Ezek minden tanév végén külön-külön rendezték évzáró tornaünnepélyüket, amelyen szabadgyakorlatok, játékos stafétaversenyek, atlétikai versenyszámok, labdajátékok, tőr- és kard vívó-bemutatók szerepeltek. Az ünnepélyek végén az igazgatóktól vehették át jutalmukat azok a tanulók, akik az év során a testnevelésben és sportban jeleskedtek. A jutalmakat és adományokat rendszerint az Iparbank, a Hitelbank, a Serfőző Szövetkezet és a Buzárovitscég ajánlotta fel. A középiskolák rendszeresen részt vettek a „Névtelen Hősök" elnevezésű kegyeleti staféta-versenyeken, az esztergomi MOVE által évenként megrendezésre kerülő „Ernszt Sándor labdarúgókupa" mérkőzés-sorozatokban, valamint az intézetek közötti versenyeken, ahol labdajátékokban (kosárlabda, labdarúgás, asztalitenisz), úszásban és atlétikában mérték össze erejüket. Minden iskolában működött cserkészmozgalom és az ifjúsági sportkör. Ez utóbbiakat a VKM. 25. 754,1923. XIII. sz. rendelete alapján hozták létre. A magyar középiskolák különböző típusait (reálgimnázium, leányliceum. stb.) az 1934. XI. tc. alapján megszüntették: egységes gimnáziumrendszer lépett a helyükbe. A katolikus egyházi hatóságok alá tartozó középiskolák (így az esztergomiak is) autonom katolikus középiskolákká alakultak. Az egyes intézetek tevékenységét a következőkben kíséreljük meg körvonalazni. 1. Tanítóképző Intézet 1920-tól hat évfolyamra emelték az addig négy éves tanítóképzést. A tan264