Esztergom Évlapjai 1983

Dr. Magyar György: Esztergom város testnevelés és sporttörténete a Tanácsköztársaság leverésétől a II. világháborúig (1919—1939)

terv a testnevelés feladataként a tanulók egészségének testgyakorlással, játékkal történő megőrzését jelölte meg. Az 1923-as testnevelési tanterv az előzőhöz képest jelentős változást mutat. Részletes oktatási tematikát adott, amelynek mozgásanyaga részben már tartalmazta a sokoldalú emberképzéshez szükséges ismereteket. A tantervi gyakorlatanyagban a következők szerepeltek: — különleges hatású gyakorlatok (nyak, láb, törzs és légzési gyakorlatok) — általános hatású gyakorlatok (emelések, hordások, dobások, függőgyakorlatok, futás, szökdelés, korcsolya, szánkózás) — társasgyakorlatok: tánc, játékok — rendgyakorlatok — birkózás — kirándulás — önvédelemre előkészítő gyakorlatok A tanterv a növendékek egészségének megóvása és edzettségének tervszerű fejlesztése érdekében heti 2 óra testnevelést és egy játékdélutánt rendelt el. A tanítónövendékek a testnevelési órakon a fizikai képzés mellett elsajátították az elméleti és gyakorlati ismereteknek azt a minimumát is, amely az elemi népiskolákban a testgyakorlás-tanítás helyes vezetéséhez szükséges volt. Ebben az időszakban a képzőben testnevelőtanárként tevékenykedett: Oberth Ágoston (1920), Krizsán István (1921—22), Bárdos Béla (1922—1938), Patyi Károlv (1938—1940) és Király László (1940—1945) Az intézeti testnevelés és sport színvonalát nagymértékben emelte a testnevelési órák szakszerű vezetése és a sportkör lüktető élete. 1925-ben alakították meg az intézeti sportkört, mely „Eötvös" nevét vette fel. A sportkör már a megalakulás évében hat szakosztályt működtetett, nevezetesen: torna, vívó, úszó, céllövő, birkózó és labdarúgó szakosztályt. Az intézet sportélete különösen Bárdos Béla tevékenysége alatt fejlődött dicséretesen. A tanítóképzősök 1926—27. évi országos tornaversenyén — amelynek színhelye abban a tanévben Debrecen volt -— az esztergomiak korláton és nyújtón országos bajnokságot nyertek. A képző 1929-ben új épületet kapott a Bazilika mellett, melyben 18x10 m-es tornaterem is rendelkezésre állt. Átadása egyszeriben megoldotta azt a nagy problémát, amely az intézet működésének kezdetétől létezett, — hogy ti. az időjárás határozta meg: lehet-e tornaórát tartani. Az új tornaterem mellett epv játszóudvar és fürdő létrehozása is jelentős segítséget adott az egészséges, cselekvőképes tanítók neveléséhez. A testnevelés egyre inkább betöltötte hivatását, hozzájárult a tanítói személyiség formálásához, sokoldalúbbá válásához. Az intézeti növendékek hivatásuk elsajátítása mellett éveken keresztül sikeresen szerepeltek a helyi „kegyeleti" staféta-futásban, a KISOSZ (majd KISOK) országos torna-, úszó- és mezei futóversenyein. 265