Esztergom Évlapjai 1983

Dr. Magyar György: Esztergom város testnevelés és sporttörténete a Tanácsköztársaság leverésétől a II. világháborúig (1919—1939)

DR. MAGYAR GYÖRGY: ESZTERGOM VÁROS TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG LEVERÉSÉTŐL A II VILÁGHÁBORÚIG" (1919—1939) Bevezetés Az esztergomi tanulóifjúság körében már az 1850-es esztendők elején igen kedveltek voltak az un. ,,deák-majálisok" és kirándulások, melyeket Esztergom környékén a Kovácspataknál, Cserepesnél, Vaskapunál, Fári-kútnál tartottak. Ezeken az összejöveteleken a fiatalok póznamászásban, úszásban, vívásban, futásban, labdajátékokban mérték össze erejüket. A kialakult szokások és versengések az évek során megszokottá váltak és alapját adták az evezés, az atlétika, a vívás, az úszás, a torna és a labdajátékok mind szélesebb körben való elterjedésének. A testmozgás, a sportolás iránti igény kielégítése az egymás után alakuló egyletek feladatává vált. Ezek közül a dualizmus korában jelentősebb szerepet töltött be a Tornaegylet, a Hajós-egylet, az Esztergom-vidéki Kerékpáros Egyesület és az Esztergomi Testgyakorlók Köre. Az egyesületek igyekeztek széles körben kapcsolatot teremteni, egy-egy sportágon keresztül bekapcsolódtak az országos szövetségek munkájába is. A Tanácsköztársaság ideje alatt a testmozgás igényét és a sport fejlesztését az esztergomi dolgozók és vezetőik szívügyüknek tekintették. Közös összejöveteleket, kirándulásokat szerveztek. Szabadfürdőt létesítettek Szentgyörgymezőn a Honvéd-temető közelében és a nagy Duna oldalán, a régi uszoda környékén. Kibérelték a gyógyfürdőt, azzal a céllal, hogy a proletár gyerekek hetenként kétszer — csütörtökön és vasárnap ingyen fürödhessenek. Nagy gondot fordítottak a gyerekek egészségének megóvására, higiénikus elhelyezésükre és mozgásigényük kielégítésére. Számos elgondolás és terv született a helyi sportélet fellendítése érdekében, de ezeket a munkáshatalom már nem tudta megvalósítani. A Tanácsköztársaság leverése után a gazdasági problémák is súlyosbodtak. Esztergom a trianoni békeszerződés után határváros lett, kisiparosai és kereskedői szinte vásárlók és megrendelők nélkül maradtak. A város lakossága nehéz anyagi körülmények között élt, ami a fejletlen ipari és elmaradott mezőgazdasági termelésből is adódott. A város vezetősége a fürdőváros kiépítésének gondolatával foglalkozott. Esztergom a két világháború között gazdaságilag alig fejlődött, félfeudális úton haladt tovább. A néhány ipari vállalkozás (prímási gépgyár, Egyesült Kékfestő és * A tanulmány első része az Esztergom évlapjai 1981-es kötetében olvasható. 263