Esztergom Évlapjai 1983

Dr. Bárdos István: Gazdaság-, társadalom- és közművelődés politika Esztergomban (1920—1930)195

A gyűjtemények gyarapodása a tudományos kutatást, a helytörténeti feldolgozást is ösztönözte, — s ennek nyomán reális igény mutatkozott a könyvtár megnyitására is: „A könyvtár jelenlegi rendezetlen állapotában nem lehet a kultúra terjesztője a városban. Ezért szünetel már évek óta a kölcsönvétel, és a könyvforgalom és ezért oly csekély az érdeklődés a város könyvtára iránt. . . könyvtárat kell teremteni, a meglévőt rendezni, mert ez képezheti csak alapját a kutatások megindulásának a városban." (92) Ilyen körülmények között vetődött fel eey új múzeum létesítésének gondolata. A kultuszminisztérium már 1923-ban kilátásba helyezte, hogy hatvan millió koronával hajlandó hozzájárulni az építkezésekhez, ha a város vállalja a többit. A Városi Múzeum és Könyvtár épületének kérdése azonban nem rendeződött, annak ellenére sem, hogy Klebelsberg az elemi népiskola megépítéséhez 1926-ban nyújtott másfélmilliárdos államsegélyét a múzeum problémáinak végleges megoldásához kötötte: „Kívánatos, hogy a nevezett gyűjtemény a megüresedő épület Deák Ferenc utcai szárnyában nyerjen elhelyezést." — írta a városhoz intézett levelében. (93) A Társulat ezek után kérte, hogy a város a felvett kölcsönökből nyújtson számára támogatást. Mint Walter Gyula püspök, a Társulat díszelnöke írta: „ . . . reméli, hogy a képviselőtestület, mely a Hajós Egylet és a Legényegylet építkezéseit többszáz millióval, illetve megfelelő telek adományozásával mozdította elő, az ezeknél sokkal fontosabb kulturális missziót teljesítő múzeum építését sem fogja megakadályozni, hanem egyhangúlag hozzájárul az előterjesztéshez. Egyelőre a régiségtárat, nyilvános könyvtárat és olvasótermet kellene magába foglalja a múzeum, mely központi helyet igényel." (94) Az új, a megfelelő épület helyett azonban meg kellett elégedjenek az Obermayer-féle műemlék-házzal, melyet a képviselőtestület végülis 1928. júliusában bocsátott rendelkezésükre. A régiségtárat az emeleten, a múzeumi könyvekkel bővült városi könyvtárat pedig a földszinten helyezték el. Az épület, bár a korábbiaknál tágasabb volt, mégis igen sok problémát okozott, mivel: „Az egyik terem mennyezetéről a vakolat hullott, esővíz csorog le nagyobb esőzések idején. A beköltözés előtt a házat nem hozták rendbe, még csak új festést sem kaptak a falak. Az épület külső fala is renoválásra szorul." (95) Az új helyen tovább bővült a gyűjtemény a főgimnázium régészeti anyagával. így a megnyitást követően — az épület minden hiányossága ellenére — a korábbiaknál gazdagabb kiállítás fogadta a látogatókat. A képviselőtestület úgy vélte, hogy ezzel letette válláról a nehéz terhet. s a továbbiakban olyan kérdésekkel mint a könyvtár elhelyezésének javítása, a fejlesztési lehetőségek megteremtése, nem kívánt érdemben foglalkozni. Ugyan 1929 folyamán elfogadtak még egy szabályrendeletet a könyvtárról, mely Esztergom város Nyilvános Könyvtárává avatta a múzeumban elhelyezett könyvanyagot, s létrehoztak egy könyvtári bizottságot is; de a legfontosabbat, a személyi feltételeket nem, illetve csak felemás módon teremtették meg. Határozatilag mondták ki ugyanis, hogy: 244