Esztergom Évlapjai 1983

Dr. Bárdos István: Gazdaság-, társadalom- és közművelődés politika Esztergomban (1920—1930)195

A MOVE mellett megkezdte működését az Ébredő Magyarok Egyesülete és a Területvédő Liga is. Ezek azonban nem voltak képesek komolyabb hatás kifejtésére, önálló társadalmi bázis létrehozására. Az ÉME ugyan kísérletezett bálák, műkedvelő előadások rendezésével, sőt egy alkalommal méhészeti előadássorozatot is indított. Működésére 1921—22 után azonban már nem találunk utalást sem a sajtóban, sem egyéb helyen. Az újonnan alakult jobboldali egyesületek tehát, ha időlegesen háttérbe is szorították s esetenként el is nyomták a polgárság tradicionális intézményeit, helyükbe lépni nem tudtak. E megállapítás helyességét látszik alátámasztani többek között a Katholikus Kör és a Kaszinó tevékenysége is. A Katholikus Kör 1393-ban alakult. Munkájának újrakezdésekor, 1920-ban a következőkben határozta meg közvetlen feladatait: „...most, hogy a keresztény magyarság eszméje lett úrrá a közéletben, a régi liberális szellemben nevelkedett intelligenciának nemcsak külsőleg, hanem legbensőbb érzelmeiben is kereszténnyé, sőt katolikussá váló átformálását ezen egyesülettől várja mindenki... a társadalmi élet menete csak akkor, és csakis ott lehet nyugodt, rendes és zavartalan, amikor és ahol a tekintély és szabadság kettős elvének tengelye körül forog." (64) A szélsőjobboldali elképzelésekkel rokon célok megvalósítása érdekében előadásokat tartottak az élet és a halál pro/blémái, a szabadkőművesség titkai stb. címmel. A húszas évek közepétől azután változtak a témák. Ekkor már arra helyeződött át a hangsúly, hogy a városfejlesztés céljainak megvalósítása során keletkezett vezetésbeli ellentéteket elsimítsák. Ez a próbálkozás azonban az adott viszonyok között már olyan akadályokba ütközött, amelyek meghaladták a kör valódi erejét. További tevékenysége — éppen az egyház korábban már elemzett általános politikájának megfelelően — a közvetlen politizálás helyett a pasztorizáció irányába fordult, főként a katolikus hit erősítésére, a közösségi élet fejlesztésére törekedett. Ennek szellemében láttak hozzá könyvtáruk fejlesztéséhez, a berendezési tárgyak korszerűsítéséhez, taglétszámuk növeléséhez. Nagy gondot fordítottak a „keresztény világnézetet reprezentáló" napilapok, folyóiratok hozzáférhetővé tételére. Megrendelték a Nemzeti Újságot, az Űj Nemzedéket, a Budapesti Hírlapot, a helyi lapokat, az Űj Idők-et, a Képes Krónikát, a Napkeletet, a Magyar Kultúrát, a Magyar Űjságot, az Életet, a Reichpostot és az Illustrierte Zeitungot. A Széchenyi Kaszinó Sajátos színt képviselt Esztergom társadalmi kulturális életének palettáján az a Kaszinó, amely — országosan és helyi tradícióit tekintve is — mindenkor a polgárság liberális szárnyának gyülhelye volt. 225