Esztergom Évlapjai 1983

Dr. Bárdos István: Gazdaság-, társadalom- és közművelődés politika Esztergomban (1920—1930)195

A MOVE mellett megkezdte működését az Ébredő Magyarok Egyesülete és a Területvédő Liga is. Ezek azonban nem voltak képesek komolyabb hatás kifejtésére, önálló társadalmi bázis létrehozására. Az ÉME ugyan kísérletezett bálák, műkedvelő előadások rendezésével, sőt egy alkalom­mal méhészeti előadássorozatot is indított. Működésére 1921—22 után azonban már nem találunk utalást sem a sajtóban, sem egyéb helyen. Az újonnan alakult jobboldali egyesületek tehát, ha időlegesen háttérbe is szorították s esetenként el is nyomták a polgárság tradicionális intézmé­nyeit, helyükbe lépni nem tudtak. E megállapítás helyességét látszik alá­támasztani többek között a Katholikus Kör és a Kaszinó tevékenysége is. A Katholikus Kör 1393-ban alakult. Munkájának újrakezdésekor, 1920-ban a következők­ben határozta meg közvetlen feladatait: „...most, hogy a keresztény magyarság eszméje lett úrrá a közéletben, a régi liberális szel­lemben nevelkedett intelligenciának nemcsak külsőleg, hanem legbensőbb érzelmeiben is kereszténnyé, sőt katolikussá váló átformálását ezen egye­sülettől várja mindenki... a társadalmi élet menete csak akkor, és csa­kis ott lehet nyugodt, rendes és zavartalan, amikor és ahol a tekintély és szabadság kettős elvének tengelye körül forog." (64) A szélsőjobboldali elképzelésekkel rokon célok megvalósítása érdekében előadásokat tartottak az élet és a halál pro/blémái, a szabadkőművesség titkai stb. címmel. A húszas évek közepétől azután változtak a témák. Ek­kor már arra helyeződött át a hangsúly, hogy a városfejlesztés céljainak megvalósítása során keletkezett vezetésbeli ellentéteket elsimítsák. Ez a próbálkozás azonban az adott viszonyok között már olyan akadályokba ütközött, amelyek meghaladták a kör valódi erejét. További tevékenysége — éppen az egyház korábban már elemzett általá­nos politikájának megfelelően — a közvetlen politizálás helyett a pasz­torizáció irányába fordult, főként a katolikus hit erősítésére, a közössé­gi élet fejlesztésére törekedett. Ennek szellemében láttak hozzá könyv­táruk fejlesztéséhez, a berendezési tárgyak korszerűsítéséhez, taglétszá­muk növeléséhez. Nagy gondot fordítottak a „keresztény világnézetet reprezentáló" napilapok, folyóiratok hozzáférhetővé tételére. Megrendel­ték a Nemzeti Újságot, az Űj Nemzedéket, a Budapesti Hírlapot, a helyi lapokat, az Űj Idők-et, a Képes Krónikát, a Napkeletet, a Magyar Kul­túrát, a Magyar Űjságot, az Életet, a Reichpostot és az Illustrierte Zeitun­got. A Széchenyi Kaszinó Sajátos színt képviselt Esztergom társadalmi kulturális életének palettáján az a Kaszinó, amely — országosan és helyi tradícióit tekintve is — min­denkor a polgárság liberális szárnyának gyülhelye volt. 225

Next

/
Thumbnails
Contents