Esztergom Évlapjai 1983

Dr. Bárdos István: Gazdaság-, társadalom- és közművelődés politika Esztergomban (1920—1930)195

Ezek a pozitív hagyományok megnehezítették az 1920-ban újjászerveződő vezetőség dolgát. A felszított antiszemitizmus behatolását falai közé teljesen nem gátolhatta meg, ugyanakkor törekednie kellett autonómiájának megvédésére is. E két dolog összeegyeztetése az adott viszonyok között, már-már felidézte a felbomlás veszélyét. A nehézségeket s a Kaszinó valódi belső politikai orientáltságát jól érzékelteti az, hogy a közéletbe berobbanó MOVE nyomására átmenetileg fel kellett függesztenie tényleges működését. Alapszabályának módosítását azonban még így sem kerülhette el. A működés egy éves felfüggesztését elhatározó közgyűlés egyúttal azt is kénytelen volt kimondani, hogy „A kaszinó célja Esztergomban a társaséletnek keresztény és nemzeti szellemben leendő irányítása, fejlesztése, testületi működése köréből azonban minden politikai tevékenység ki van zárva... kaszinótag csak az lehet, akiben az ezen szellemben való működés garanciája megvan." (65) Nem nehéz felfedezni, hogy itt végsősoron győzött a zsidóság kizárását követelő erőszak, annak ellenére, hogy még így is volt elég ereje a kaszinó tagságának némi kompromisszum elérésére. Ezt bizonyítja, hogy Weisz Sándor ügyvédet megtartotta választmányában, míg elnökké Hajdú Istvánt választották. A kaszinó irányításáért és céljainak újrafogalmazásáért folytatott belső küzdelmek, ha csökkentették is a programok gyakoriságát, magát az életét nem állították meg. Alig néhány hónappal a Tanácsköztársaság leverése után, 1919 október 26-án került sor az első komolyabb eseményre, amikor is Zsolt Nándor hegedűművész és Kádár Mici énekes adott hangversenyt. Ezt követően rendeztek még egy irodalmi estet, majd a farsangi mulatságok sora következett. Ezekkel párhuzamosan előbb oktató előadásokat, 1920 tavaszától kezdve pedig — az úgynevezett „csütörtök esték" címmel útjára indított programsorozatban — különböző felolvasásokat tartottak. Ezek közül most csak néhányat említünk meg, így: Dedek Crescencs Lajos kanonok. Egy pillantás a magyarok ősi hitvilágába, Meszlényi Zoltán hercegprímási titkár. Az emberi fejlődés és a kereszténység, Felber Gyula szemináriumi tanár. Az állam és az iskola, Drahos János főegyházmegyei irodaigazgató. A vallásbölcselet és a kereszténység, Padányi Andor tanfelügyelő. Az iskolák helyzete a kommunizmus alatt, Bocsánczy Lukács népművelési titkár. A pacif izmus, majd ismét Padányi Andor tanfelügyelő. Győzött-e a keresztény világnézet Magyarországon címmel tartott vitaindító előadását. A kaszinóban tartott összeiöveteleken elhangzottaknak és az ott egyeztetett szándékoknak — mint Etter Jenő a kaszinó történetéről írott könyvében megállapította — igen nagy szerepük volt a népfőiskolai mozgalom esztergomi meghonosításában is. 1921 tavaszán érzékelhetően lanyhult a MOVE aktivitása, aminek eredményeként 1921. április 3-án a kaszinó visszaválaszthatta saját tisztikarát, s megszüntethette a MOVE-val fennálló kapcsolatát. Az újból induló önálló élet magával hozta a vacsorák és a kártyázások iránti érdeklődés megélénkülését éppen úgy, mint a komolyabb programok iránti igények megfogalmazódását. Krompaszky Sándor újrarendezte a kaszinó könyvtárát, és ezzel egyidőben, 1921. július 1-én 226