Esztergom Évlapjai 1983

Dr. Bárdos István: Gazdaság-, társadalom- és közművelődés politika Esztergomban (1920—1930)195

Ennek a demagóg szélsőjobboldali programnak rendelték alá egész te­vékenységüket. Még 1919 őszén 12 előadásból álló sorozatot indítottak, ilyen témákkal: néhány szó a szépművészetekről, előadás az egészségügy köréből, az ország szétdarabolása, a honfoglalás és a keresztény király­ság, a magyar királyság első három évszázada (1000—1301), a nemzet­romboló forradalom, egy pillantás a magyarok ősi hitvilágába, a hazafias eszme az újabb magyar költészetben, a pénzről és a közgazdaság kérdé­seiről stb. A sorozat előadói a városban élő jól képzett egyházi személyi­ségekéből és tanárokból kerültek kj. Ily módon meglehetősen könnyen le­hetett biztosítani, hogy az előadások egymásra épüljenek — és azt is. hogy az elhangzottak a korábbiakban kifejtett eszmei célokat szolgálják. A nőket elsősorban szabó-varró, játékbaba készítő és gyékényfonó tan­folyamok rendezésével vonták be a MOVE hatósugarába. A társasági élet fellendítése és céljaiknak megfelelő összefogása érdekében még 1920-ban jól felszerelt klubot hoztak létre, 1922-ben pedig még nyelvtanfolyamot is indítottak. A női csoport mellett külön MOVE gyermekcsoportot is mű­ködtettek. ahol az I—IV. osztályosok számára mesedélutánokat rendez-* tek. Ez a rendkívül széleskörű tevékenység már önálló székházat igényelt. A MOVE vezetői nem késlekedtek: elérték, hogy a Kaszinó szüntesse be tevékenységét és nekik adja át épületét. Külön figyelmet érdemlő, igen aktív munkát végzett a MOVE Tudomány­fejlesztő és Sajtó Bizottsága is, amely 1920 júniusában tartott ülésén a városi könyvtárral és a történelmi múzeummal kapcsolatban a követke­zőket állapította meg: ,, . . . a város nemzeti alapon álló kulturális fejlő­dését nagyban előmozdítaná, ha a városi könyvtár a tanulni vágyó és ol­vasni szerető közönség részére hozzáférhető lenne. A mai helyén több mint tíz éve rendezés alatt áll, és alkalmatlan céljai szolgálatára. A MOVE saját könyvtárát is szívesen csatolná a városi könyvtárhoz, ha olyan helyen állítanák fel, amely a közönség igényeinek megfelelőbb len­ne a mainál. A megfelelő hely kérdésével már a városi képviselő testület könyvtári bizottsága is foglalkozott, mely sajnos nem fejt ki kellő agitá­ciót a könyvtár népszerűsítése érdekében." (63) Hasonló alapossággal ele­mezték a múzeum elhelyezésének kérdéseit is, megállapítva, hogy az a háború előtt a leglátogatottabb vidéki múzeumok közé tartozott. Ugyan­ezen az értekezleten felvetődött egy kultúrház, valamint egy MOVE-gyűj­temény létesítésének a gondolata, sőt a város zenei életének egyes kér­dései is megfogalmazódtak. Az 1920—1921-es esztendőket követően egyre inkább szűkült —- össze­függésben az országos törekvésekkel — a MOVE esztergomi tevékenysége is, egészen addig, hogy már csak a sportra korlátozódott. A tevékenység beszűkülésében — az országos tendenciákon túlmenően — bizonyára sze­repet játszott az is, hogy SZÍVÓS Waldvogel Józsefet Kaposvárra helyez­ték át. ahonnan csak 1925-^ben történt nyugdíjazását követően jött visz­sza Esztergomba. A MOVE össztevékenységét áttekintve, megállapíthatjuk, hogy a maga elé tűzött szélsőséges célok megvalósítása érdekében eredményesen hasz­nálta fel a népművelés eszközeit. 224

Next

/
Thumbnails
Contents