Esztergom Évlapjai 1983
Dr. Bárdos István: Gazdaság-, társadalom- és közművelődés politika Esztergomban (1920—1930)195
Ennek a demagóg szélsőjobboldali programnak rendelték alá egész tevékenységüket. Még 1919 őszén 12 előadásból álló sorozatot indítottak, ilyen témákkal: néhány szó a szépművészetekről, előadás az egészségügy köréből, az ország szétdarabolása, a honfoglalás és a keresztény királyság, a magyar királyság első három évszázada (1000—1301), a nemzetromboló forradalom, egy pillantás a magyarok ősi hitvilágába, a hazafias eszme az újabb magyar költészetben, a pénzről és a közgazdaság kérdéseiről stb. A sorozat előadói a városban élő jól képzett egyházi személyiségekéből és tanárokból kerültek kj. Ily módon meglehetősen könnyen lehetett biztosítani, hogy az előadások egymásra épüljenek — és azt is. hogy az elhangzottak a korábbiakban kifejtett eszmei célokat szolgálják. A nőket elsősorban szabó-varró, játékbaba készítő és gyékényfonó tanfolyamok rendezésével vonták be a MOVE hatósugarába. A társasági élet fellendítése és céljaiknak megfelelő összefogása érdekében még 1920-ban jól felszerelt klubot hoztak létre, 1922-ben pedig még nyelvtanfolyamot is indítottak. A női csoport mellett külön MOVE gyermekcsoportot is működtettek. ahol az I—IV. osztályosok számára mesedélutánokat rendez-* tek. Ez a rendkívül széleskörű tevékenység már önálló székházat igényelt. A MOVE vezetői nem késlekedtek: elérték, hogy a Kaszinó szüntesse be tevékenységét és nekik adja át épületét. Külön figyelmet érdemlő, igen aktív munkát végzett a MOVE Tudományfejlesztő és Sajtó Bizottsága is, amely 1920 júniusában tartott ülésén a városi könyvtárral és a történelmi múzeummal kapcsolatban a következőket állapította meg: ,, . . . a város nemzeti alapon álló kulturális fejlődését nagyban előmozdítaná, ha a városi könyvtár a tanulni vágyó és olvasni szerető közönség részére hozzáférhető lenne. A mai helyén több mint tíz éve rendezés alatt áll, és alkalmatlan céljai szolgálatára. A MOVE saját könyvtárát is szívesen csatolná a városi könyvtárhoz, ha olyan helyen állítanák fel, amely a közönség igényeinek megfelelőbb lenne a mainál. A megfelelő hely kérdésével már a városi képviselő testület könyvtári bizottsága is foglalkozott, mely sajnos nem fejt ki kellő agitációt a könyvtár népszerűsítése érdekében." (63) Hasonló alapossággal elemezték a múzeum elhelyezésének kérdéseit is, megállapítva, hogy az a háború előtt a leglátogatottabb vidéki múzeumok közé tartozott. Ugyanezen az értekezleten felvetődött egy kultúrház, valamint egy MOVE-gyűjtemény létesítésének a gondolata, sőt a város zenei életének egyes kérdései is megfogalmazódtak. Az 1920—1921-es esztendőket követően egyre inkább szűkült —- összefüggésben az országos törekvésekkel — a MOVE esztergomi tevékenysége is, egészen addig, hogy már csak a sportra korlátozódott. A tevékenység beszűkülésében — az országos tendenciákon túlmenően — bizonyára szerepet játszott az is, hogy SZÍVÓS Waldvogel Józsefet Kaposvárra helyezték át. ahonnan csak 1925-^ben történt nyugdíjazását követően jött viszsza Esztergomba. A MOVE össztevékenységét áttekintve, megállapíthatjuk, hogy a maga elé tűzött szélsőséges célok megvalósítása érdekében eredményesen használta fel a népművelés eszközeit. 224