Esztergom Évlapjai 1983

Dr. Bárdos István: Gazdaság-, társadalom- és közművelődés politika Esztergomban (1920—1930)195

Nemzeti Egyesülés Pártja, Esztergomi Hajós Egylet és az esztergomi Széc­henyi Kaszinó. Figyelemre méltó, hogy a Szenttamás-Vízivárosi és a Szent­györgymezői Olvasókör távolmaradt. Bizonyára nem véletlen ez, hanem annak jele, hogy óvakodtak a tevékenység önkorlátozását, a másokhoz va­ló alkalmazkodást feltételező koordinálástól. A szövetség alakuló ülésén a tagegyesületek Lepold Antal prelátust vá­lasztották meg elnökükké. E szervezetben is — már életrehívásának díI­lanatában megnyilatkozva — hatásosan érvényesült az a gyakorlati igény, hogy a politikai elképzeléseket az egyesületi élet eszközeivel támogassák. Dombai Nárcisz például a „destruktív" sajtótermékek terjedésének mega­kadályozására hívott fel. Már ezen az első értekezleten felvetették egy kultúrház létrehozásának gondolatát, melyben a régóta hajléktalan két közgyűjtemény —• a Városi Könyvtár, illetve a Történelmi és Régészeti Társulat múzeuma — mellett helyet kapnának a különböző, székház nélküli egyesületek is. A növekvő infláció azonban gátat vetett a nagvratörő elképzelések megvalósításának, így a Szent István Szövetség egyetlen jelentősebb vállalkozása az volt, hogy közreműködött a korábban már említett szabad egyetem létrehozá­sában. A tevékenység egyébiranyú összehangolása igen nehezen és aka­dozva valósult csak meg. Gátját szabták ennek a személyi ellentétek ép­pen úgy, mint az egyesületi autonómia túlhangsúlyozott védelme és tisz­teletben tartása. Az egyesületi keretekben folyó tevékenység eszmei irányítása azonban a vázolt kettős szálon: a vármegyei Iskolánkívüli Népművelési Bizottságon valamint a Szent István Szövetségen keresztül biztosítható volt. Jobboldali egyesületek megalakulása és működése Az ellenforradalmi rendszer első teendői közé tartozott, hogy még 1919 őszén létrehozza a MOVE-t, mely az első időszakban szinte teljességre törekvően igyekezett átfogni Esztergom társadalmi életét. Foglalkozott ismeretterjesztéssel, „hazafias kultúrelőadások" rendezésével, a sportélet­tel, a műkedvelő színjátszással, a tudományos és művészeti élet befolyá­solásával. közhasznú tanfolyamokkal éppen úgy, mint a MOVE-tagok tüzelőfa ellátásának megszervezésével. Célkitűzéseit a következőképpen fogalmazta meg: „Minden magyarnak össze, kell tartozni ebben a kis or­szágban és minden tekintetet félretéve az ország visszaállításán kell dol­goznia . . . szervezettség szükséges, hogy megmentsük a hazát. De nem csak a külső, hanem a belső ellenségeink ellen is fel kell vennünk a har­cot az egész vonalon, mégpedig a vörösök, a szociáldemokrácia mögött meghúzódó idegen faj, és a szabadkőművesek ellen is, akik elsősorban bű­nösek hazánk tönkrejutásáért. Hogy ezt elérhessük, feltétlenül szükséges, hogy a hadsereget és főleg a tiszti, altiszti kart a magyar polgári társa­dalommal a MOVE-ban örökre egyesítsük. . .. Egy új nemzedéket kell nevelnünk, gerinces, meg nem alkuvó, keresztény magyart kell alkot­nunk, ki büszke hazájára és dolgozik, mert meg van győződve arról, hogy hazája boldogulásáért dolgozni mindenkinek kötelessége." (62) 223

Next

/
Thumbnails
Contents