Esztergom Évlapjai 1983

Dr. Bárdos István: Gazdaság-, társadalom- és közművelődés politika Esztergomban (1920—1930)195

Nemzeti Egyesülés Pártja, Esztergomi Hajós Egylet és az esztergomi Széchenyi Kaszinó. Figyelemre méltó, hogy a Szenttamás-Vízivárosi és a Szentgyörgymezői Olvasókör távolmaradt. Bizonyára nem véletlen ez, hanem annak jele, hogy óvakodtak a tevékenység önkorlátozását, a másokhoz való alkalmazkodást feltételező koordinálástól. A szövetség alakuló ülésén a tagegyesületek Lepold Antal prelátust választották meg elnökükké. E szervezetben is — már életrehívásának díIlanatában megnyilatkozva — hatásosan érvényesült az a gyakorlati igény, hogy a politikai elképzeléseket az egyesületi élet eszközeivel támogassák. Dombai Nárcisz például a „destruktív" sajtótermékek terjedésének megakadályozására hívott fel. Már ezen az első értekezleten felvetették egy kultúrház létrehozásának gondolatát, melyben a régóta hajléktalan két közgyűjtemény —• a Városi Könyvtár, illetve a Történelmi és Régészeti Társulat múzeuma — mellett helyet kapnának a különböző, székház nélküli egyesületek is. A növekvő infláció azonban gátat vetett a nagvratörő elképzelések megvalósításának, így a Szent István Szövetség egyetlen jelentősebb vállalkozása az volt, hogy közreműködött a korábban már említett szabad egyetem létrehozásában. A tevékenység egyébiranyú összehangolása igen nehezen és akadozva valósult csak meg. Gátját szabták ennek a személyi ellentétek éppen úgy, mint az egyesületi autonómia túlhangsúlyozott védelme és tiszteletben tartása. Az egyesületi keretekben folyó tevékenység eszmei irányítása azonban a vázolt kettős szálon: a vármegyei Iskolánkívüli Népművelési Bizottságon valamint a Szent István Szövetségen keresztül biztosítható volt. Jobboldali egyesületek megalakulása és működése Az ellenforradalmi rendszer első teendői közé tartozott, hogy még 1919 őszén létrehozza a MOVE-t, mely az első időszakban szinte teljességre törekvően igyekezett átfogni Esztergom társadalmi életét. Foglalkozott ismeretterjesztéssel, „hazafias kultúrelőadások" rendezésével, a sportélettel, a műkedvelő színjátszással, a tudományos és művészeti élet befolyásolásával. közhasznú tanfolyamokkal éppen úgy, mint a MOVE-tagok tüzelőfa ellátásának megszervezésével. Célkitűzéseit a következőképpen fogalmazta meg: „Minden magyarnak össze, kell tartozni ebben a kis országban és minden tekintetet félretéve az ország visszaállításán kell dolgoznia . . . szervezettség szükséges, hogy megmentsük a hazát. De nem csak a külső, hanem a belső ellenségeink ellen is fel kell vennünk a harcot az egész vonalon, mégpedig a vörösök, a szociáldemokrácia mögött meghúzódó idegen faj, és a szabadkőművesek ellen is, akik elsősorban bűnösek hazánk tönkrejutásáért. Hogy ezt elérhessük, feltétlenül szükséges, hogy a hadsereget és főleg a tiszti, altiszti kart a magyar polgári társadalommal a MOVE-ban örökre egyesítsük. . .. Egy új nemzedéket kell nevelnünk, gerinces, meg nem alkuvó, keresztény magyart kell alkotnunk, ki büszke hazájára és dolgozik, mert meg van győződve arról, hogy hazája boldogulásáért dolgozni mindenkinek kötelessége." (62) 223