Esztergom Évlapjai 1983

Dr. Bárdos István: Gazdaság-, társadalom- és közművelődés politika Esztergomban (1920—1930)195

leménvek is: „A rengeteg társadalmi egyesület mind külön akarja bevezetni a népet az ígéret földjére . . . Nem kisebbet soroztak napi programjukba, mint nagy Magyarország visszaszerzését, mint a keresztény nép gazdasági uralmát Tűzzünk ki közelebbi célokat, oldjunk meg a körülöttünk lévő szociális problémák közül egyet-egyet..." (59) A reálisabban gondolkodók rámutattak a valódi feladatokra is, mondván: ..Társaság fásításra, gyűjtés a vaskapui Mária szoborra, alakult egyesület a hazafias érzés ápolására, szociális érzék teremtésére, hazafias kultúra megalkotására, irredenta szobrok leleplezésére. Mindez a keresztény kultúra zászlaja alatt. Ugyanakkor Esztergom városának nincs egyetlen modernül berendezett, jó elemi iskolája." (60) A mind élesebbé váló ellentétek felvetették egy olyan összehangolás szükségességét, amely az egyesületek lényegi önállóságát meghagyja. Az együttes fellépésre először Mátéffy Viktor teremtett lehetőséget a belvárosi plébánia templom Jézus Szíve körmenet alkalmából. A nagyszabasú vallásos megmozdulásra szóló meghívást az adott körülmények között lehetetlen volt visszautasítani. így 1921. nyarán az alábbi sorrendben vonultak fel a város társadalmi életének jelentős szervezetei: elemi iskolák, főreáliskola, főgimnázium, Belvárosi Földműves Ifjúsági Egyesület, Katholikus Legényegylet, Belvárosi Olvasókör, Szenttamás-Vízivárosi Olvasókör. Szentgyörgymezői Olvasókör, Ipartestület, MOVE, Munkásnő Egyesület, Jézus Szíve Tisztelet Őrsége, Vízivárosi Zárda, kedves nővérek, Belvárosi Földmíves Lányok Kongregációja, Oltáregyesület, cserkészek, virágvivő lányok, papság, hatóságok, hivatalok, katonai tisztikar, Katholikus Kör, Tanult Férfiak Kongregációja. Ez a demonstráció egyben azt is mutatta, hogy mely közösségek értek el a városban olyan fokú szervezettséget ami elegendő az együttes felvonuláshoz. A következő lépést a SZÍVÓS Waldvogel József vezette MOVE tette meg alig néhány hónappal később, amikor — a Tanult Férfiak Kongregációjával egyetértésben — értekezletre hívta össze a város egyesületeinek vezetőit, hogy az együttműködés lehetőségeit és módjait meghatározzák. A meghívásra 11 egyesület reagált. Az értekezleten kimondták, „hogy a város társadalmi egyesületei a kulturális életben való együttműködés, s így a városi közélet frisebb lüktetése, valamely ideális terv könnyebb keresztülvitele céljából tömörülésre, csatlakozásra szólítják fel az összes esztergomi egyesületeket és ezzel együtt megalakítják a Szent István Szövetséget. . . Augusztus 29-re, a nagy alakuló gyűlésre az összes esztergomi egyesületet, tehát a Katolikus Kört és testvéreit, továbbá az Ébredő Magyarokat is szeretettel elvárjuk ..." (61) A Eelvi egyesület tevékenységét összehangolni hivatott Szent István Szövetség végül az alábbi egyesületek részvételével alakult meg: Belvárosi Katholikus Olvasókör. Katholikus Kör, Belvárosi Földmíves Ifjúsági Egyesület. Katholikus Legényegylet, ÉME, Magyar Túrista Egyesület esztergomi osztálya, Szent Erzsébet Egyesület, Szociális Missió, Esztergomi Sport Egyesület, Keresztény Nemzetnevelök Esztergomi Szervezete, Hadirokkantak Nemzeti Szövetsége, Nyugdíjas Katonatisztek Országos Szövetsége (NYUKOSZ), MOVE, Kereskedelmi Társulat, Kereskedő Ifjak Egyesülete, Gyermektanulmányi Társaság esztergomi fiókja, Keresztény 222