Esztergom Évlapjai 1983

Dr. Bárdos István: Gazdaság-, társadalom- és közművelődés politika Esztergomban (1920—1930)195

vábbi képviselői tevékenységéhez. Erre a döntésre azonban végülis nem került sor. Bár furcsamód a sajtó ezt nem jelzi, — Mátéffy minden bizonnyal ismét a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja képviseletében indult a választáson, amelynek esélyszámítási alapját már a 2200/1922 sz. választási joggal kapcsolatos miniszterelnöki rendelet rajzolta ki. Ez az új rendelet jelentős szigorításokat tartalmazott az 1920-as szabályozáshoz képest. Ez alkalommal már csak azoknak a 24 éven felüli férfiaknak biztosított választójogot, akik 10 évi magyar állampolgársággal, 2 évi helyben lakással és legalább 4 elemi végzettséggel rendelkeztek. A nők esetében — egyéb szigorítások mellett — 30 év fölé emelte a korhatárt. S ami mindezeknél reakciósabb intézkedése volt: az ország nagy részében viszszaállította a nyílt szavazást. Az új rendelet alapján tehát a kormánypárti jelöltek út]a a nemzetgyűlés képviselői iszékéig simának) ígérkezett; különösen, ha — miként Mátéffy is — rivális nélkül pályázhatott. Ekkor azonban váratlan dolog történt. Osváth Andor városi főjegyző fizetés nélküli szabadságot vett ki. és Mátéffy Viktor városon belüli ellenzékére támaszkodva belépett a választási küzdelembe. A klérushoz közelálló „Esztergom" a következőképpen kommentálta Osváth Széchenyi téren elmondott kortesbeszédét: „Az Osváth-pártiak a szónoktól jobbra tömörültek. Itt állott fel az a 15—20 igyekvő ember is, akinek feladata volt a programbeszéd egyes pontjainak dörgő éljent kiáltani. Becsületesen teljesítették is kötelességüket... az alábbi érdekes következtetéseket jegyeztük fel: őt ne tartsa senki önjelöltnek. Mátéffy Viktor maradjon csak lelkésznek, úgy igazán szeretni tudná. Az legyen a király, akit a nép választ. .. Esztergomban gyárkémények füstölögjenek ... El kell törölni a csiger adót, meg kell fojtani a szövetkezeteket stb." (19) Osváth lejáratása érdekében semmilyen eszköztől sem riadtak vissza, még sokat sejtető burkolt fenyegetésektől sem: ,, . . . Vannak hibák — írta az Esztergom — vannak gyatraságok, vannak sokszor bűnös is, amik a világ szemei előtt örökre elrejtve maradnak, ha maga a hibázó vagy bűnös nem ad alkalmat feltárásukra, ilyen alkalom a képviselőségre való törekvés is ... A mérték alatt azonban az ilyen kelevényekhez is hozzányúlnak és akinek van ilyen eltakarni valója, bizony jobban teszi, ha nem áll olyan mérték alá, ahova őt senki nem kényszeríti." (20) Az Osváthra nehezedő nyomás a választások közeledtével egyre fokozódott, míg a Mátéffyról rajzolt kép a sajtó és minden egyéb lehetőség felhasználásával egyre pozitívabb, fényesebb lett. Érdemes megfigyelni Mátéffy beszédeiben a korszak fontosabb politikai témáiról kifejtett véleményét. A királykérdésben felemás módon ugyan, de Habsburg Ottó mellett voksolt a szabad király-választók álláspontját hangoztató Osváthtal szemben. Nagyon jellemzőek választási beszédének a kereszténységről és a munkáskérdésről elhangzott részei is: „ .. . Kereszténység nélkül nincs magyarság és ezért ma minden magyar eníbernek, mint testvérnek kell egymást megértenie, kell összefognia és egy táborban erős, keresztény és magyar lélekkel kell küzdenie édes magyar hazánk újjászervezéséért. Kötelességünk, hogy okos, előrelátó földművespolitikát csináljunk . .. földművespolitikáról beszélek készakarva és nem kisgazda politikáról, a föid204