Esztergom Évlapjai 1983

Dr. Bárdos István: Gazdaság-, társadalom- és közművelődés politika Esztergomban (1920—1930)195

vegű határozati javaslat: ,jMondja ki a közgyűlés, hogy a destructió elemeinek a nemzeti hadsereg fővezére és a kormány ellen tervezett, azonban idejekorán leleplezett aljas merénylet tervét megvetéssel ítéli el, s afelett érzett örömének, hogy a merénylet meghiúsult midőn kifejezést ad, határozza el, hogy ez alkalomból köszönti a fővezért és a kormányt üdvözli, s változatlan bizalmáról és ragaszkodásáról biztosítja, egyúttal pedig a törvényhatósághoz oly irányú állásfoglalás végett átiratot intéz, hogy a szociáldemokrata törekvéseket, melyek a megindult nemzeti munka bomlasztását célozzák, ítéljék el. Peyer Károly és Bárczy István miniszterekkel, mint ezen irányzat képviselőivel szemben pedig bizalmatlanságunkat nyilvánítjuk." (8) A helyi mozgások egybecsendültek a központi szándékkal a jobboldali szervezkedés vonatkozásában is. Így 1919 novemberében Esztergomban is megalakult a Magyar Országos Véderő Egylet (MOVE) SZÍVÓS Waldvogel József alezredessel az élén. A képviselő testület pedig a Magyarország területi épsége védelmi ligájának felhívására határozatot fogadott el, miszerint „Esztergom város képviselőtestülete hazafias lélekkel csatlakozik az ország területi épségének védelmi ligájához, s midőn ezen elhatározásáról a Ligát értesíti, egyben felkéri a város összes társadalmi egyesületeit, intézményeit, hogy a Ligát csatlakozásukkal erősíteni és ezáltal azt a szent cél eléréséiben támogatni szíveskedjenek." (9) Ez alkalommal nem térünk ki mindazokra a konkrét intézkedésekre, amelyek következtében oly sokan testi és lelki fenyítettségben élték át ezeket az esztendőket. Az események országszerte — így Esztergomban is — szinte követhetetlen gyorsasággal peregtek. Vészesen közeledett a békekonferencia által előírt nemzetgyűlési választások időpontja: 1920 január 25—26-a. A választások kimenetele az adott pillanatban még akkor sem lehetett kétséges, ha az uralkodó körök kényszerűen, a demokrácia látszatát keltve, oly módon kívánták szalonképessé tenni magukat, hogy némi megszorítással általános és titkos választójogot biztosítottak a lakosságnak. A Friedrich kormány által még 1919 augusztusában kiadott választási rendelet választójogot biztosított a 24 éven felüli lakosoknak, hat évi magyar állampolgárság és félévi helybenlakás igazolása esetén. Mindezek a jogok immár a nőket is megillették, feltéve, ha írni és olvasni is tudtak. Á választási harcban résztvevő legfontosabb országos pártok közül január 15-én visszalépett az MSZDP, egyesült a két kisgazda párt; a Munkapárt pedig olyan döntést hozott, amelynek következményeképpen tagjai a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjára is leadhatták szavazataikat. Esztergomban az országos mozgásoknak megfelelően alakult a helyzet. Az MSZDP ugyan itt is állított jelöltet, de az a január 15-i döntésnek megfelelően visszalépett. így a tulajdonképpeni választási küzdelem a Földműves- és Kisgazda Párt valamint a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja között zajlott le. A Földműves és Kisgazda Párt képviselői — mint az „Esztergom" január 20-i számában írta — 120 főnyi küldöttséggel keresték meg Jakus János városi képviselőt annak érdekében, hogy fogadja el a Kisgazdapárt jelölését. „Jakus a jelölést elfogadta. Reméljük — olvashatjuk a kora200