Esztergom Évlapjai 1983

Dr. Bárdos István: Gazdaság-, társadalom- és közművelődés politika Esztergomban (1920—1930)195

beli megjegyzésben —, hogy a Kisgazda Párt most kibontott zászlói alá tömörül minden magyar hazafi, mert megtépett országunk felvirágoztatása e Párt feladata." (10) A Kisgazdapárt helybéli elnöke azidőtájt Horváth Mihály, alelnöke pedig Kubovics József volt. A kisgazdákkal szemben fellépő Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja képviseletében a hivatalos városi körök és az egyház támogatásai élvező Mátéffy Viktor belvárosi plébános lépett a küzdőtérre. Mátéffy Viktor, Csernoch korábban már idézett óhajának megfelelően minden támogatást megkapott a helyi és országos sajtótól. Jakus ennek ellenére kemény ellenfélnek látszott. Ezért hozzá is láttak lejáratásához, a mellette kiálló szónokokat kommunista gyanúsnak, szociáldemokrata felfogásúnak állítva be. Az ügyesen manőverező Mátéffy még arra is vállalkozott, hogy külön választási beszédet tartson a nők számára szavazataik megnyerése érdekében. (11) A kisgazdák eközben — megosztva erőiket — Jakus mellé Kurcz Lajos személyében még egy jelöltet állítottak. Mátéffy végül 3810 szavazattal vitte győzelemre a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártját, Jakus 1682 és Kurcz 495 szavazatával szemben. A nemzetgyűlés összeültét követően lemondott Huszár miniszterelnök; és Simonyi-Semadam alakított kormányt március 14-én. Öt júliusban gróf Teleki Pál váltotta fel, akitől — sikertelen szanálási kísérlete és az első királypuccs után — 1921. április 14-én gróf Bethlen István vette át a vezetést: „legyen vége a forradalmi szellemnek" jelszóval. Esztergomban a választásokat követően viszonylag csekély érdeklődés mellett alakult meg a Területvédő Liga helyi csoportja. Elnökké Robicsek Ferencet, ügyvezető elnökké pedig Palkovics László alispánt választották. A társelnöki tisztséget Antonv Béla polgármester és Schmidt Sándor bányafőtanácsos töltötte be, alelnökei Marosi Ferenc és Sztahovics Jenő, titkárai: Balogh Albin bencés rendi tanár, Sas Gyula és Etter Ödön lettek. (12) Valamivel nagyobb figyelem és érdeklődés övezte a másik jobboldali szervezet: az Ébredő Magyarok Egyesülete (ÉME) zászlóbontását június első napjaiban. A fokozott érdeklődéshez valószínűleg hozzájárult a szervezők ügyes propagandája is: főképpen az, hogy a formális megalakítás előtt agitatív nagygyűlést tartottak a Széchenyi téren, a városba hajón érkező központi szónokok részvételével. Az ÉME helyi csoportjának ideiglenes elnöke szintén Antony Béla polgármester lett, s az intézőbizottsági tagok között ott találjuk Mátéffy Viktor nemzetgyűlési képviselőt is. Figyelemre méltó, hogy a nagy energiával ösztönzött és szervezett reakciós megmozdulások mellett határozott jeleit tapasztaljuk a munkások szervezkedésének is. Erre utalnak az Építőmunkások Országos Szövetsége helyi csoportja által rendezett összejövetelek. Legális működésüket azonban nehezen engedélyezték, annak ellenére, hogy az országos központ még hivatalos levélben is megkereste az alispánt: esztergomi helyi csoportunk működését 1919. augusztus 1-én szüntette be, a politikai átalakulás és az ennek nyomában járó, valószínűleg tévedésből elkövetett politikai üldözés miatt." (13) Az alispán azonban ekkor még hajthatatlan maradt. Elutasító válaszát azzal indokolta, hogy ilyen egyesületi csoport hivatalánál azidáig nem volt bejelentve, nyilvántartásba véve. 201