Esztergom Évlapjai 1983

Dr. Bárdos István: Gazdaság-, társadalom- és közművelődés politika Esztergomban (1920—1930)195

zásuk középpontja'ban a kormány keresztény szocialistákkal való kiegészítése állott. Miután Friedrich hajlandónak mutatkozott az együttműködésre a keresztényszocialistákkal, az egyházfők biztosították az új politikai vezetést az egyházi támogatásról." (6) A békekonferencia azonban nem ismerte el Friedrich egyetlen kormányát sem, s Habsburg József lemondásán kívül követelte a kabinet további kiszélesítését is. Eközben megtörtént a Tanácsköztársaság valamennyi eredményének a felszámolása. Az egymást követő kormányok tehetetlenül tűrték a Horthy Miklós vezette fővezérség tevékenységét, s beleavatkozását a kormány és a közigazgatási hatóságok működésébe. A helyzet már odáig jutott, hogy reálisan vetődött fel egy katonai diktatúra gondolata, melynek ellenhatásaként azonban egyre fokozódott a pártok tevékenysége. Egyik oldalról létrejött a kormányt alkotó Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP) a Keresztény Nemzeti Párt és a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt egyesítése révén, másik oldalról megindult a szociáldemokrata mozgalom újjászerveződése is, az MSZDP jobbszárnyának vezetése alatt. Ebben a helyzetben nem lehetett vitás, ki mellé áll a magyar katolikus püspöki kar. A hercegprímás a Keresztény Szociális és Gazdasági Párt, a keresztény szakszervezetek és a Központi Sajtó Vállalat részére 1919 október 26-án 50 000 koronát bocsátott Ernszt rendelkezésére. „A mostani sorsdöntő időben meghozom az áldozatot a Keresztény Szociális és Gazdasági Párt javára, — írta a prímás Ernsztnek — melyre egyáltalán képes vagyok . .. Ezt az összeget legjobb belátása szerint a Keresztény Szociális Párt agitácionális, a sajtó és választás céljaira használja föl, legalább 10 000 koronát fizessen be a Központi Sajtó Vállalatnál, részvényjegyzés címén. Legyen rá gondja — folytatta Csernoch —, hogy az összegből az esztergomi, Esztergom-vidéki (dorogi) agitációra is jusson és az emberileg lehető megtörténjék, hogy a székhelyem közelében lakó nép a Keresztény Szociális és Gazdasági Pártba szerveztessék." (7) A pártok tevékenységének ez a fajta fölélénkülése elsöpörte a katonai diktatúra bevezetésének belpolitikai feltételeit, s kedvező alapot teremtett a békekonferencia döntésének megvalósításához, mely szerint Magyarországon többpárt-rendszeren alapuló parlamentális rendszert kellett létrehozni, mégpedig a katonai és politikai hatalmat gyakorló „keresztény nemzeti" pártokra támaszkodva. Ebben a helyzetben váltották le Friedrichet, s nevezték ki 1919. november 24-én Huszár Károlyt miniszterelnökké, mint a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja keresztény szocialista csoportjának egyik vezetőjét. Huszár kormányát azután már elfogadta mind a békekonferencia, mind az egyház. Az új kormányban mindössze két változás következett be a korábbihoz képest. Az igazságügyi miniszter a liberális Bárczy István lett, a munkaügyi és népjóléti tárca élére pedig Peyer István került, az MSZDP képviseletében. A keresztény, konzervatív erőknek azonban már ez a halvány baloldali árnyalat sem volt ínyére. Ezért tiltakozása jeléül fokozta a terrort, s hozzálátott a szélsőjobboldali szervezetek tömegének kiépítéséhez. A hivatalos Esztergom hangulatát jól érzékelteti az egyik városatya által benyújtott következő szö199