Esztergom Évlapjai 1983

Kun János—Vukov Konstantin: Esztergom, Szent Tamás-hegy

tárását, s ezzel hasznos vizsgálati anyagot adott a tovább-tervezéshez (14, 18, 19, sz. pályamű). A pályamunkák egy része a rehabilitáció módszerét inkább konzerváló jelleggel alkalmazta (14, 19, 20. sz. pályamű); míg mások kissé meré­szebben, intenzív területfelhasználást javasoltak (5, 7. sz. pályamű), több új elemmel, amelyek között fő helyen szerepelt az utcanyitás lehetősé­gének megteremtése, például a Batthyány utca és Kálvária sor között, az Űj utca és Vasvári Pál utca között. Még többen javasolták — szinte egy­behangzóan —, hogy a közlekedés megkönnyítésére a Vasvári utcából a Zója utcáig felvezető új útvonalat létesítsenek. Több utcanyitási ja­vaslat azonban nem vette figyelembe az adott terepviszonyokat: a terve­zett útpályák közül néhány a valóságban még a Zója utcánál is merede­kebben lejtene (pedig ennek emelkedése a 15 %-ot is túllépi). Általában az új utcák nyitásával elért további beépíthetőség nem felel meg a Ta­nács törekvéseinek, mert anyagi eszközök híján belátható időn belül nem lehet megvalósítani. A zsűri azonban értékelte az új beépítési lehetőségek feltárását, s az ilyen megoldásokat kínáló pályaművek közül is nem egyet díjazott (5, 7. sz. pályamű). Ki kell emelni a 19. sz. pályaműnek azt az egyedi módszertani megoldá­sát, amellyel a rehabilitációs terület szabályozását ábrázolni tudták. En­nek lényege egy olyan — a rendezési terv térképére rávezetett — kódrend­szer, amelynek segítségével házról-házra leolvasható, hogy mit lehet és milyen paraméterekkel lehet építeni. A hagyományos városrendezési terv­ábrázolás lényegében egy végső, kifejlesztett állapotot mutat. A pályázók egy része nemcsak e végkifejlet ábrázolására törekedett, hanem az addig vezető folyamat bizonytalanságait is próbálták megjeleníteni (20. sz. pályamű). A bizonytalanságok nyilvánvalóan a magánerőn alapuló foko­zatos átépítés véletlenszerűségéből adódnak. ,.A pályázat eredményeként rögzíthetők voltak azok az e területre vonat­kozó legfontosabb szempontok, amelyeket a városra és településcsoport­jára most készülő általános rendezési terv koncepciójában érvényesíteni indokolt. — A terület egyéni hangulata, városképi adottságai elsősorban telken­kénti átépítéssel biztosítandók, de emellett a 11. sz. főút új nyomvona­la és a Basa utca melletti területeken, az útépítés miatti bontások he­lyén, szervezett társas csoportos építési forma is alkalmazható. — A meglévő szabályozási vonalakhoz, telekhatárokhoz, a jelenleg félig zártsorú fésűs jellegű beépítési módhoz való ragaszkodás helyes tö­rekvés. — A jelenlegi lakásszám átlaga 80 m 2-es lakás alapterülettel is elhelyez­hető a területen, 85—100 fő hektár átlag laksűrűség mellett. — A lakóépületek mintegy harmada műszaki állagát tekintve hosszú tá­von is fenntartható, esetleg bővíthető, a többi azonban átépítésre szorul. Ez a tény a fokozatos átépítés alkalmazását igazolja. 163

Next

/
Thumbnails
Contents