Esztergom Évlapjai 1983
Kun János—Vukov Konstantin: Esztergom, Szent Tamás-hegy
lével) 1976-ban történt meg. A terv kiindulási adata, hogy a város lakossága 1995-ig 30 %-kal nő, ami az elmúlt évtizedek fejlődési ütemét tekintve erősen túlzottnak látszik. A mintegy húsz éves tervidőszakkal szemben ez olyan fejlesztési követelményeket támasztana (például — az avulásokat is figyelembe véve — 10—12 ezer lakást kellene felépíteni), amelyek irrealitását az elmúlt tíz év egyértelműen bizonyította. Robbanás-szerű fejlesztési ütemre a jövőben sem lehet számítani; egyébként ez nem is lenne szerencsés. — Az ÁRT kiindulási adatait is felhasználva került kiírásra a városközpont részletes rendezési tervének országos tervpályázata 1970-ben, 130 ezer lakosú vonzáskörzet központi funkcióinak ellátásához megadott programmal, ami ugyancsak túlzottnak tűnik. Ez eredményezte azokat a radikális átépítési javaslatokat, amelyek születtek, s ez vezetett ahhoz is, hogy a Szent Tamás-hegy területét az általános rendezési terv oktatási intézmények területéül jelölte ki. A tervpályázat eredményeként egyértelműen igazolódott, hogy a városközpont fejlesztése során a Hévízi terület értéktelen épületeinek lebontásával elegendő helyet lehet nyerni a rohamosan bővülő városközponti funkciók számára. i — A tervpályázat nyomán a KOMTI kidolgozta a Városközpont részletes rendezési tervét. A tervpályázat kitért a mai városközponti területen kívül a Szent Tamás-hegy területére is, bár csak érintőlegesen, mert a főhangsúly természetesen a Hévízi területre esett. A palyázat és az ÁRT, valamint az ezek nyomán kidolgozott részletes rendezési terv egyaránt a hegy teljes szanálását irányozta elő. Ez a globális döntés nyilván azért született, hogy a túlzott növekedésre tervezett intézmények számára területet biztosítsanak. A megvalósítás érdekében az ÁRT jóváhagyása kapcsán a Tanács a Szent Tamás-hegy területére teljes építési tilalmat rendelt el. Az ÁRT előírt időközönkénti felülvizsgálatának kezdetekor (3) már egyértelmű volt, hogy Esztergom növekedési üteme jóval lassúbb a tervezettnél. A tendenciák elemzése során kiderült, hogy a lakos-szám jelentős emelkedése folyamatosan sem várható, ugrásszerű növekedésének pedig végképp nincs alapja. Ugyanakkor a város lakóterületei leromlottak; megnövekedett a magánépítkezés iránti igény, s az a szerep is, amit a lakásépítési program megvalósításában betölt. A Szent Tamás-hesv teljes szanálásának elképzelései következtében az ott élők egzisztenciája bizonjdalanná vált, emiatt pedig tovább romlott a lakások műszaki állapota. Alapvető feladat a hegy csatornarendszerének kiépítése, a rehabilitációs munkák csak ennek függvényében végezhetők. A csapadékvíz elvezetése nehezségeket okoz. Szükség van a hegyoldalak és a kialakult vízmosások erózió-védelmére, a hordalékfogók kiépítésére. Ezek hiányában minden nagyobb zápor vize a Rákóczi térre hozza le az iszapot. A rehabilitációs tennivalók sürgető szüksége várospolitikailag is halaszthatatlan döntési helyzetet teremtett. Szükségszerűen vezetett tehát a 153