Esztergom Évlapjai 1983

Kun János—Vukov Konstantin: Esztergom, Szent Tamás-hegy

felismerés oda, hogy a területre igen részletes rekonstrukciós tervet kell készíteni, és ennek birtokában a terület megóvó fejlesztését többlépcsős akcióban kell végrehajtani. A felmerült feladatok felvetették egy tervpályázat szükségességét, hogy a megoldandó kérdések országos szakmai nyilvánosságot is kapjanak. Mivel egy terület helyes irányú átépítését csak az adottságok teljes feltárása teszi lehetővé, ezért szükségesnek tartjuk, hogy a Szent Tamáshegy beépítését és műemléki, idegenforgalmi értékeit történeti kialakulásukban is megvizsgáljuk, ismertessük. II. A Szent Tamás-hegy beépítésének története A Szent Tamás-hegy területe Esztergom történeti városszerkezetében jelentős városrész. Méltán sorolható a Várhegy, a Víziváros és a királyi város mellé. A. Szent Tamás-hegy a középkorban Hogy az esztergomi Várral szemközti dombon a Szent Tamás vértanúról (Thomas Becket) elnevezett prépostságot ki alaoította és mikor — erre nincs adatunk. Csak annyi állapítható meg, hogy 1173—1204 között (4). A prépostsághoz templomépület és káptalani épületek tartoztak. 1543-ban, az esztergomi vár török ostromakor ágyú-állás volt a hegyfokon, emiatt a védők tűz alatt tartották, az épületek rombadőltek, elpusztultak. Az ostromokat ábrázoló metszeteken csak az az erődítmény látszik, amit 1594-ben építettek a törökök és Tepedelen-nek neveztek (3. kép). A palánkvárat egy 1595. évi — Claudio Cogorano itáliai hadmérnök felmérési rajzainak alapján készült — térképről issmerjük. Esztergomot 1595-ben átmenetileg visszafoglalták a törököktől, ezek a harcok pusztították el az erőd szomszédságában a hegytetőn (a mai Zója utca — Lépcső utca táján) lévő kis települést, amely a középkorban a prépostsági szolganépé volt. A hódoltság idején sem lehetett lakatlan: erre utal az a tény, hogy a Lépcső utca 6. sz. ház előtt török fazekas kemence és műhely maradványait tártak fel (5). A hegytetői erődöt az 1594. és 1595. évi ostromról készített metszetek gyakran ábrázolják: szabálytalan ötszög alapzatú palánkvár, mely ágyúütegnek adott helyet. 1699-ben — az akkori Canonica visitatio szerint — már külön település van itt. A Szent Tamás-hegy a barokk korban A sok ostromot látott palánkvárpt 1730 táján a császári várparancsnoK leromboltatta. A metszeteken lakott településre, — amely a mainak előzménye lehetne •— semmilyen részlet nem utal. A hegy katonai szerepe egyértelmű volt, e státusza az erőd szétrombolásával változott csak meg. Ezután kerülhetett sor a rátelepülésre (6). 1756-ra már a mai településszerkezet fő vonalainak mepfelelő beépítés jött létre. Ekkor kezdődik a hegynek a mához és a ma problémáihoz vezető élete. 154