Esztergom Évlapjai 1983
Dr. Bodri Ferenc: Események, kapcsolatok Babits esztergomi életéből (1926—1941)
ló, és a Versenyt az esztendőkkel! megjelenése (1933) utáni, ez időben erősen gyérülő verstermés egyik reprezentáns darabja lett. Babits jelenléte és az estet lezáró versmondása mintegy a vándorgyűlés csattanója lett, a szereplést feltehetően közvetlenül követő fényképezés eredménye akár „szellemi dokumentum" is: Babits arca a legvidámabb, mosolyában a siker elégedettsége, a szemében félelmek nélküli öröm. Ismételt győzelem tehát a hosszas és gyanús betegeskedés és lábadozás, a kórházi és otthoni betegágyak olvasáskényszere után (Könyvről-könyvre — Nyugat). Az 1933-as verskötetet tanulmányok és tanulmánykönyvek, prózai kötetek s a Nyugat főszerkesztői gondjai követik. Vita a „nemzedékkérdésről" Halász Gáborral és másokkal, az erdélyi körút nehezen bonyolódó, végül eredménytelen ügye, jó részben zaklatott, örömtelen és csak munkában gazdag hónapok. A líra — úgy tűnik — szinte a háttérbe szorult 1933—36 között. Interjúiban Babits megszólal ekkor „kísértéseiről"; az esztergomi vándorgyűlés előtt pontosan eey hónappal (1935. május 22.) a budapesti Magyar Békeegyesületben tartott előadást, a hazai szabadkőművesség két vezetőiének, Auer Pálnak és Balassa Józsefnek felkérésére a Népszövetséghez elküldendő Békekiáltványt fogalmazott. Június elején az újpesti Vörösmarty Társaság tiszteletbeli tagságát fogadta el — a Társaság folyóiratába, a Délszigetbe tanulmányt Vörösmartyról írt, mint ahogy Balassáról székfoglaló formájában a Balassa Társaság kedvéért hét esztendővel azelőtt. Űjpest, az egykori „Kártyavár" új szellemű irodalmi társasága majd elnökének választja 1935. december 1-én. A Vajda János Társaságban székfoglalót az Amor Sanctus bemutatásával tartott jópár hónapja már (1934. április 10.), a fordításkötet egy-egy darabja Esztergomban is elhangozhatott. Hatalmas megterhelések után érkezett Esztergomba 1935. június 11-én — valóban felszabadító lehetett számára az irodalmi est. Szeptember 16-ig az Előhegyen tölti a nyarat, amely ezúttal tehát barátok koszorúzta gyönyörű ünneppel kezdődött. Folytatódott a most is szépszámú látogató fogadásával, meghitt beszélgetésekkel a Nyugat — lombárnyék alá „kihelyezett" — szerkesztői asztalánál. Rádióelőadására készülve Blaise Pascal Gondolatait olvassa Babits a tornác nyughelyén. A városba is „le-lerándulnak": jónéhányszor Ildikó és a „Papa" zajától hangos a strandfürdő . . . Az Einczinger-házban is több ízben tesznek hármasban látogatást, így bizonyítják ezt a család birtokában lévő amatőrfelvételek. Babits Mihály esztergomi barátai: az Einczinger-fivérek, Sándor és Ferenc Az egykori esztergomi „pék-dinasztia" két hírneves tagjának neve sokszor fordul elő a költő itteni tartózkodásának irodalmában, a Babits-levelekben és a barátok emlékezetében. Olykor eléggé elmosódottan említik őket, kontúrok nélkül. Ideje lenne valamely méltó emléket állítanunk 93