Esztergom Évlapjai 1981
Hegedűs Rajmund: Az esztergomi URÁNIA. 1823—1833.
„anyanyelvünk virágzó tavaszát". A Felvidék egyik-másik városában, pl. Pozsonyban és Selmecen néhány ifjú a nyelv művelésére önként egyesült és társaságot hozott létre. Ezek a fiatalok örömmel vették tudomásul az Uránia megjelenését, és siettek, hogy elméjük „zsenge szüleményeit" szintén feltegyék „a haza oltárára". Volt olyan jelentkező is, mint pl. Takácsy Józsa, ki hosszú évekre ajánlotta fel szolgálatait, és másokat is buzdított írásra. Viszont akadtak olyanok is, akik félénk tartózkodással jelentkeztek, mondván: munkáikkal nem kívánják mások elől elvenni a lehetőséget, nevüket se közölje a szerkesztő; ha zsengéiket mégis méltónak találja a közreadásra, akkor legfeljebb a név kezdőbetűivel jelezze a szerzőt. Olyan is volt, ki a zsebkönyv terjesztését is magára vállalta. Az egyik szerző tanácsot kért a nyelvész Szeder Fábiántól, milyen helyesírást kövessen, tekintettel arra, hogy ortográfiánk még nem állandó; egy másik közreműködését ajánlotta fel a bányásznyelv magyarításában. Takácsy Józsa egyik levelében barátai véleményének adott hangot, amikor összehasonlította az Urániát az Aurórával. Egyesek egyformának értékelik a két zsebkönyvet, mások kellemesebbnek ítélik az Auróra verseit, kifogásolják az Urániában közölt versek „típusait". Takácsy szerint az Uránia nemsokára megmérkőzhet az Aurórával, mert dísze emelkedik. Szeder Fábiánnak és Beimelnek akkor jutna igazán „jutalomborostyán", ha minél többen szeretnék meg a honi nyelvet. A fiatal író szinte fáradhatatlan a szervezésben és az írásban. Az Uránia meghozta számára Szeder Fábián barátságát, a szerkesztő volt a példaképe, mélyen tisztelte és nagyon szerette Szedert. Ezért is írhatta már 1829-ben: „Örülünk, milyen szépen tündöklik Esztergom csillaga". Az Uránia Sümegen is visszhangra talált. Vizer István közvetlenül az első kötet megjelenése után, 1828. január 28-án kereste fel levelében Szeder Fábiánt, és kifejtette neki elképzeléseit a szerkesztésre és kiadásra vonatkozóan. Szerinte a zsebkönyvnek külsőben és tartalomban egyaránt tükröznie kell a nemzeTi karaktert. Ezért csak a legjobb írókat, a legszebb gondolatokat és a legdicsőbb rajzokat szabad közreadni. Beimel ne várjon nagy hasznot ettől a vállalkozástól, hanem adjon méltó tiszteletdíjat az íróknak, festőknek és rézmetszőknek. A levélíró elvei szépek, de megvalósításukra abban a korban még nemigen lehetett gondolni. 2 0 Az Uránia 1833-ban a hatodik kötet (évfolyam) után megszűnt. Hat év alatt 2128 oldalon népszerűsítette az irodalnjat és terjesztette a reformkor eszméit olyan — főleg északmaffvarországi és dunántúli — olvasóközönség körében, mely távol esett az országos irodalmi központ vonzásától. 1926-
