Esztergom Évlapjai 1981

Hegedűs Rajmund: Az esztergomi URÁNIA. 1823—1833.

JEGYZETEK: Hivatkozásainkban a következő rövidítéseket alkalmazzuk: EPL = Esztergomi Prímási Levéltár PFK = Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár TGy = Tudományos Gyűjtemény 1. Széchenyi Ferenc 1802-ben a nemzetnek adományozta gazdag könyvtárát, metszet-, érme- és térképgyűjteményét, és ezzel megvetette a mai Országos Széchenyi Könyvtár és a mai Nemzeti Múzeum alapját. Festetich György a keszthelyi Helikont hozta létre, Széchenyi István pedig 1825-ben a Tudós Társaság megalapítását kezdeményezte. 2. A magyar szellemi életben Herder hosszú ideig úgy élt, mint aki megjövendölte a magyar nyelv és a magyar nemzet pusztulását. A „jóslat" az Ideen zur Philosophie der G^schichte der Menschheit II. kötetében jelent meg és így hangzik: „Most a szlávok, németek és vlachok és más népek közt az ország lakosainak kisebbik részét alkotják (ti. a magyarok), és évszázadok múltán talán a nyelvüket is alig lehet majd megtalálni." A tudomány azóta kimutatta, hogy a szerző téves forrásból merített. A korabeli haladó magyar írók, mint pl. Kazinczy, Verseghy, Bacsányi nem féltek a jóslattól, inkább intelemnek tekintették. Johann Gottfried Herder: Eszmék az emberiség történetének filozófiájáról. Gondolat K. Bp. 1978. 14—15. p. 3. Kölcsey Ferenc válogatott művei. Szépirodalmi Kiadó, Budapest 1975. 989. p. 4. EPL, Rudnay-anyag. Lit. Eccla. 1031. Nr. 19. 153. 5. EPL, Rudnay-anyag. Intrania Nr. 39/1. 6. Bél Mátyás: Esztergom vármegyéről. Tatabánya, 1957. Ford. Prokopn Gyula, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Zolnay László. — A jegyzetek közlik Helischer József Statistico-historicotopographia descriptio Comitatus Strigoniensis c. latin nyelvű kéziratos művének a városra vonatkozó adatait. 46. — 47. p. 7. EPL, Rudnay-anyag. Intrania Nr. 39/6. 8. EPL, Rudnay-anyag. Intrania Nr. 39/5f, 6, 7. 9. PFK, BK 80/11. 2. 10. TGy. 1829. 5. köt 16. p. 11. A palócokról. = TGy. 1819. 6. köt. 26. p. — A palócokról eredetükre és Pannóniádba való jövetelükre nézve. = TGy. 1821. 11. köt. 63. p. — A palócokról. = TGy. 1835. 2. köt. 1. p. 12. Horváth János: A magyar irodalmi népiesség Faluditól Petőfiig. Akadémiai K. .Budapest, 1978. 223. p. 13. Kemenes Illés: Szeder Fábián János. = A Pannonhalmi Szent Benedek-Rend története. 6. köt. A Pannonhalmi Főapátság története. Bp. 1916. Stephaneum Nyomda R. T. 451. p. — Révai Miklós a magyar nyelvtudomány egyik megalapítója. Nyelvészeti munkásságával hatott Szeder Fábiánra, amit ennek latin nyelvű Compendiuma is biztonyít. (Compendium Grammaticae Hung. Secundum Révai. PFK. BK 80/11. 1.) 14. Magyar Grammatika: PFK RK Rn/VT fi 15. A szótagok elválasztásáról. = TGy. 1821. 3. köt. 94. p. — Az összetett mássalhangzóknak írásbeli kettőzéséről. = TGy. 1824. 8. köt. 66. p. — A mennyiséget jelentő szavakról. = TGy. 1826. 10. köt. 91. p. — A birtokot jelentő szavakról = TGy. 1827. 7. köt. 87. p. — A tiszteletet és életnemet jelentő szavakról. = TGy. 1828. 2. köt. 94. p. 1926-