Esztergom Évlapjai 1981

Hegedűs Rajmund: Az esztergomi URÁNIA. 1823—1833.

Esztergomban. Mint tanár és a bencés gimnázium igazgatója 1827—1850 között Esztergomban élt. Feltehetően ő volt Szeder Fábián megbízottja, segítőtársa a szerkesztésben, ill. a nyomdai ügyek intézésében. Takácsy Józsa (József) az Uránia fiatalabb szerzői közé tartozott, versírásra a Kisfaludytestvérek buzdították. Az Uránián kívül írt még a Koszorúba és a kassai Nefelejtsbe.

2

2 4. Az Uránia létrejöttének körülményeiről nincsenek adataink, a szerkesztés menetét, munkáját is csak töredékes részleteiben tudjuk felvázolni a szerkesztő és a kiadó levelezése alapján. Szeder Fábián 1830-ban elhagyta Esztergomot, Beimel József is többnyire Pesten tartózkodott. Levelezésük az utolsó három évre vonatkozik.

2

3 Csak Beimel leveleit ismerjük, a gyűjtemény nem tartalmazza a szerkesztő válaszát vagy annak másolatát. Ügy látszik, nemcsak a szerkesztőhöz, hanem a kiadóhoz is érkeztek kéziratok, aki a közlésre szánt munkákat elbírálás („kimustrálás") végett elküldte Szedernek. A nyomdába már a szerkesztő juttatta el a kiválogatott kéziratokat. A metszetek készítéséről mindig a kiadó gondoskodott. Beimel ebben a kérdésben is nagyon igényes volt, és gyakran bécsi művészek segítségét vette igénybe. A bécsi Blaschke pl. 70 ezüst forintot kért egy képért. A kész képeket, metszeteket szakértőként Szeder Fábián is elbírálta; Révai Miklós képét ő maga készítette el. A nyomda általában már kora tavasszal elkezdte a beérkezett munkák szedését. Egyik, 1832. április 9-én írt levelében Beimel sürgősen Esztergomba kérte a szerkesztőtől az Uránia 1833-ra esedékes kéziratait, hogy minél előbb munkába vehessék azokat. Más adatokból viszont úgy értesültünk, hogy a zsebkönyvet az őszi hónapokban nyomták. 1831-ben az átlagosnál nehezebben haladt a munka. A kolerajárvány akadályozta az Uránia elkészítését; katonai intézkedések történtek a város elzárására, Pesttel is megszákadt a kapcsolat, és a nyomdában papírhiány lépett fel. Bálás szerint a Beimel-nyomda legfőbb munkája akkoriban a Tót Biblia volt, de más „aprólékos munkákkal" is foglalkozott.

2

4 Az 1832. évi zsebkönyv ívei a nehézségek ellenére is 1831. november elejére elkészültek, és november 20-án a kiadó már hat teljes példányt küldött a szerkesztőnek. Ugy látszik, 1832-ben gyorsabban folyt a szerkesztő-munka, ugyanis Beimel július 28-án írt levelében annak a reménynek adott kifejezést, hogy az 1833. évi Uránia előbb készül el, mint a korábbiak. Nem tudjuk, anyagilag sikeres volt-e Beimel vállalkozása. A kiadó igényes nyomdász és jómódú üzletember volt, aki nem bocsátkozott bele ráfizetéses üzletekbe. Kármán József Urániája (1794—1795) anyagi nehézségek miatt a harmadik számmal megszűnt; az esztergomi Uránia hat éven át jelent meg. Tudjuk, hogy az első szám ára 5 váltó forint volt; 1831. február 25-én Beimel arról tájékoztatta a szerkesztőt, hogv az előző évfolyamból még 120 eladatlan példány van. Nem ismerjük a teljes pédányszámot, sem az előfizetők számát, és nem tudjuk, hogyan történt a terjesztés, az árusítás. 1926-