Esztergom Évlapjai 1981

Hegedűs Rajmund: Az esztergomi URÁNIA. 1823—1833.

2. Beimel József az Uránia kiadója 1820. július 19-én kérelemmel fordult Rudnay Sándor hercegprímáshoz, hogy engedélyezze Esztergomban, a szabad királyi városban és prímási székhelyen egy könyvnyomda felállítását. Vállalkozásához egyben a hercegprímás támogatását és védelmét is kérte.

5 Royer Ferenc Antal nyomdája, mely a város első ilyen jellegű létesítménye volt, 1765-ben szűnt meg. A hercegprímás Esztergomba történt visszatérése, a város erőteljesebb polgári fejlődése megteremtette egy új nyomda felállításának a feltételeit. Beimel nyomdája 1821-ben kezdett dolgozni, és csakhamar könyvkereskedéssel is bővült. Ez volt a város első könyvesboltja. A nyomda Helischer leírása szerint nemcsak az országban használatos nyelvek, hanem keleti nyelvek betűanyagával is rendelkezett,

6 így többek között arab és héber betűkkel is fel volt szerelve. Ez utóbbi betűtípus beszerzését az tette szükségessé, hogy Beimel megbízást kapott egy, a teológiai oktatást szolgáló, zsidó szöveget tartalmazó munka kiadására. Miután a betűket nem tudta Bécsből beszerezni, a lipcsei Tauchnitz-cégtől rendelte a nélkülözhetetlen betűkészletet.

7 Nem hiába nevezte őt később a hercegprímás derék, szorgalmas, előmeneteléért szüntelenül dolgozó fiatalembernek. Jó üzletembernek tartották, vállalkozását rövidesen könyvkötészettel egészítette ki.

8 Igényes nyomdász, aki szép könyvek előállítására törekedett. Pesti nyomdája jóval nagyobb volt, 5 sajtóval működött, de egyelőre ragaszkodott még esztergomi üzletéhez is. 1831. január 11-én azt írta Szeder Fábiánnak: „Itt (ti. Esztergomban) talán egy veréb mellett fáradozok, midőn Pesten. .. a túzokat hagyom elrepülni".

9 1850-ben eladta üzletét az esztergomi születésű Horák Egyednek, és végleg Pestre költözött. Az irodalmi zsebkönyv szerkesztője, Szeder Fábián nem volt ismeretlen a korabeli irodalom művelői és olvasói előtt, de Esztergomban sem számított annak. Gimnáziumi tanulmányait részben Esztergomban végezte, abban az iskolában, melynek akkoriban olyan kiváló tanárai voltak, mint Révai Miklós és Kultsár István. Kapcsolata a várossal később sem szakadt meg: 1808-tól 3 éven át tanár az itteni bencés gimnáziumban, 1826-tól 1830-ig a gimnázium igazgatója. Erre az időszakra esik az Uránia kiadása. Rendkívül sokoldalú ember volt, széleskörű tevékenységéből azonban kiemelkedik irodalmi és nyelvészeti munkássága. Az irodalom és a költészet iránti szeretet már diákkorában felébredt benne. Komáromi tanítója Gyöngyösi és más magyar költők verseinek szeretetére nevelte. Révai Miklós híres volt arról, hogy tanítványaiból poétákat akart faragni, a magyar nyelvre szorította őket, és iskolán kívül csak magyarul beszélt velük. Kultsár István, ki a retorikát tanította, ugyancsak a magyar nyelvre irányította a diákok figyelmét. Így érthető, hogy Szeder Fábián később ezt írta erről az időszakról: „... az írói dialektus csinosodását és virágzását 13 esztendős koromtól szüntelen óhajtom".

1

0 A 20-as és 30-as évek folyóirataiban számos verse, tanulmánya jelent meg, 1821-ben szemelvényes gyűjteményt adott ki a korabeli írók, így Verseghy, Rájnis, Csokonai, Révai, Berzsenyi, Fáy, Kis János, Dayka műveiből. Mint költő és író levelezésben állt a kor nagy íróival (Kazinczy, Kisfaludy Sándor, Döbrentei, Szalai). Magyarul verselt, de klasszikus 78