Esztergom Évlapjai 1981

Kun János: Esztergom városépítészeti problémái. A város-rekonstrukció időszerűsége

Az űj átkelési szakasz lehetséges változatai. (10. ábra) Északi részen: — Duna-part (vízlépcső- és gátépítéssel összhangban) — Dobozi M. u. (jelenlegi) — Bánomi út — a várost keletről határoló hegyek túloldalán; Déli részen: — Duna-part — Kossuth L. u. — Petőfi S. u. (Honvéd u.) — a várost határoló hegyek. A Duna-parton való átvezetés nem kedvező, mert elvágja a várost a Dunától, a víztől, ugyanakkor itt is jelentkezik egy „szűkület" a Várfal és a Duna közötti keskeny terület miatt. (A vízlépcső gátját sikerül kissé a Duna medrébe tolni, így a várfal kiszabadítható.) Másik hátránya, hogy nehezen biztosíthatók a kapcsolatok a város felé. A hegyek között vezetett változat hátránya, hogy távol esik a várostól, így nem tudna a városi úthálózat részévé válni. Nagy távlatú kiépítését ennek ellenére szükségessé tehetik regionális szempontok, mivel a nagymarosi híd megépítésével feltehetően megnő a teherforgalom a nógrádi iparvidék és a komáromi agglomeráció között. Ezt a forgalmat pedig a város még egy városközpontot elkerülő nyomvonal létezése esetén sem tudná elviselni. Mindezek ellenére e két változat további vizsgálata nem látszik célszerűnek. Ezért az északi részen a Dobozi utca és Bánomi út, a déli részen a Kossuth és Petőfi (Honvéd) utca térségében való átvezetési változatoknak több a realitása. A változatoknál, illetve azok vizsgálatánál az alábbi fő szempontoknak kell érvényesülni: — műszaki realitás, — a jelenlegi városszerkezetbe való beilleszkedés, lehetőség szerint a meglévő úthálózat felhasználása, — minimális szanálási igény, — ne sértsen műemléki érdekeket, — lehessen kapcsolni a városrekonstrukció üteméhez, illetve az érintett terület átépítéséhez, — ütemezhető legyen. A lehetséges változatok értékelése és az ütemezési sorrend meghatározása előtt szükséges néhány megfontolást tenni. A mai gazdasági és társadalmi fejlettségünk mellett a közlekedés a városgazdálkodás egyik jelentős feladatkörét alkotja. E feladatkör jelentőségét nem az határozza meg, hogy különböző alkotóelemei melyik ágazati főhatóság alá tartoznak, hanem a település életében betöltött funkciójuk jellege és más funkcióhoz való kapcsolatuk (a területi szerepkör). A közúti úthálózat ágazati hovatartozásának megítéléséhez legyen szabad, megemlítenem, hogy vidéki városainkban ezek az utak a KPM kezelésében vannak. Nagyon lényeges kérdés tehát, hogy hogyan biztosítható a kiépítési ütemezés. 23