Esztergom Évlapjai 1981

Oláh Tibor: A Dunazug mezőgazdasági hasznosításának múltja, jelene és jövője (a természeti tényezők szempontjából)

talajtípus az agyagbemosódásos barna erdőtalaj. A lankásabb részen a barnaföld (Ramann-féle barna erdőtalaj) alakult ki, amelynek kilugozási szintje barnás színű, aprómorzsás szerkezetű, a felhalmozódási szintje pedig vöröses barna és többnyire sokszögű szemcsés szerkezete van. A pilismaróti és dömösi árterületeken kisebb öntés csernozjomok is előfordulnak, melyek a mélyebben gyökeresedő növényzetre már nem kedvezőek. A hegy- és dombhátakon a pszeudóglejes barna erdőtalaj is előfordul, de csak kisebb foltokban. Ezek kilúgozási szintje fakó-fehéres színű, felhalmozási szintjük tarka, márványozott. Sok puha, porló vas- és mangánkiválást tartalmaznak. Emiatt, valamint nagy agyagtartalmukból eredően rossz szerkezetű, kedvezőtlen vízgazdálkodású talajok, melyekben sokszor a redukciós (glejesedési) folyamatok jutnak túlsúlyra. A Börzsönnyel szemközti részeken andezit alapkőzetű, ezért agyagosabb erubaz talajokkal is találkozhatunk. Ezek az ún. fekete nyiroktalajok. Jellegzetességük, hogy kémhatásuk közel semleges. Az agyagfrakció (a humusszal együtt) a talajt kötötté, szívóssá teszi az erózióval szemben. E sekély termőréteg alatt általában vízzáró tömör kőzet helyezkedik, mely nem teszi lehetővé a csapadékvíz mélybe való leszivárgását. Ezért a többlet csapadékvíz a felszínen megindul, és a völgyben nagy és mély barázdákat vájva eróziós kárt okoz. Talajmorzsái poliéderes szerkezetűek. A BUDAI-hegység talajképződményei hasonlóak a PILIS dolomitos és mészköves alapkőzetű képződményeihez. így az itt előforduló talajtípusokat nem ismétlem. (A talajviszonyokra vonatkozólag lásd a 6. sz. térképmellékletet.) A mezőgazdasági földhasználat szerepe A mezőgazdaság szerepe minden társadalomban életkérdés, — maibb szóhasználattal: stratégiai megfontolások tárgya. Ez általános társadalmi rendeltetéséből következik. Produktuma biztosítja az emberi élet- és munkaerő újratermelését. Hazánk természeti kincsekben nem gazdag; egyedül a termőföld az. amiben nemzeti vagyonunk bővelkedik. Éppen ezért e nemzeti kincsnek hatékony hasznosítása mindig alapvető feladat. A nagyobb hatékonyságot célzó fejlesztési terveket ma már a mezőgazdaságban is a különböző (társadalmi, közgazdasági, természeti és műszaki) feltételek egész bonyolult rendszerének elemző vizsgálatára kell alapozni. Jelen tanulmány természetesen nem erre vállalkozik, hanem az egyik feltétel: a természeti tényező érvényesülését szeretné megvizsgálni; a strukturált összműködésből csak azokra a kölcsönhatásokra térve ki, amelyek ezt az érvényesülést a legközvetlenebbül befolyásol(hat)ják (a földhasznosítás területi- és tulajdonviszonyai, a regionális kérdés, az energiaprobléma). m