Esztergom Évlapjai 1981

Dr. Geday Gusztáv: Rudinai Molnár István (1851—1920)

Dr. Geday Gusztáv: RUDINAI MOLNÁR ISTVÁN (1851—1920) A kertészeti szakoktatás és termelés kiváló szervezője 1851. február 17-én Esztergomban született, kézműves (szijjártó) családban. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte el, majd 1869-ben a keszthelyi (akkor még akadémiai jellegű) Felsőbb Gazdasági Tanintézetbe lépett. Miniszteri kitüntetéssel fejezte be a Tanintézet stúdiumait és Szlávy József földmívelésügyi miniszter, mint szaktanárjelöltet először az ausztriai Kiosterneuburgba küldte a Felsőbb Szőlészeti és Borászati Tanfolyamra. Rövidesen továbbment azonban Karlsruheba, ahol a Műegyetemen kémiai tanulmányokat, a neves dr. Blankenhorn professzor borászati és szőlészeti laboratóriumában pedig kutatói munkát folytatolt. Irodalmi munkálkodását a professzor által szerkesztett „Annalen der Oenologie" hasábjain kezdte meg. Itt végezte el annak a 32 magyar borból álló kollekciónak a vegyelemzését a földművelésügyi miniszter megbízásából, mely az 1873-as párizsi kiállításon oly nagy sikert ért el. Közben beutazta a német, francia és svájci szőlő- és gyümölcstermesztő tájakat, valamint ismeretséget kötött jeles szakemberekkel. 1872. őszén hazajött és a tapolcai Gazdasági és Borászati Iskola igazgatójává ^evezték ki. 1876. őszén elnyerte az OMGE budai Vinczellérképezdéjében a nyugalomba vonuló dr. Entz Ferenc igazgatói székét. Külföldi ismeretei alapján az egyesületi iskolából országos szőlészeti és borászati oktatási és kutatási központot kíván létrehozni. A szűkös anyagi lehetőségek azonban gátolják a megvalósítást. Fiatalos lendülete viszont nem ismer akadályt, minden jelentősebb nemzetközi megmozduláson hallatja hangját. 1877-ben a lausannei Nemzetközi Phylloxera Kongresszuson vesz részt; 1878-ban a párizsi világkiállításon a magyar borkiállítást rendezi: 1879-ben a budapesti Nemzetközi Szőlészeti Kongresszuson ismerteti a magyar szőlőművelés és borászat helyzetét. (Előadását a franciák a „Bulletin Ampelographique"-ben rövidesen meg is jelentetik). A budai Vinczellérképezde 1881-ben állami kezelésbe kerül, és így Molnár is állami alkalmazott lesz. 1882 és 1885 között több alkalommal Franciaországban tanulmányozta a filoxéra elleni védekezési eljárásokat. Véleménye szerint a szénkéneges védekezés nem jelent tökéletes megoldást, helyesebb az amerikai alanyok felhasználásával készített oltvány. A francia tapasztalatok megerősítették elképzelését. Ő szervezte meg 1884-ben az első hazai szőlőoltási tanfolyamokat Nagymaroson és Székesfehérvárott. Kiképezte az első 400 gyakorlati szakembert, és egyúttal megjelentette a „Szőlőoltásról" írott füzetét is. A 80-as évek közepétől a filoxéra által elpusztított szőlőterületek felhasználásában mindinkább előtérbe kerül a gyümölcstermesztés. Molnár helyesen látta meg a követendő utat, s nagyobb gondot kezdett fordítani a gyümölcsészeti kérdésekre. 1886-ban Kállay Béni közös pénzügyminiszter Bosznia és Hercegovina borászati és gyümölcsészeti szaktanácsadójául 169-