Esztergom Évlapjai 1981

Martsa Alajos: Éveim az esztergomtábori Fiúnevelő Intézetben. 1920—1925. (Visszaemlékezés)

szeretettel igyekezett otthont teremteni a fiúknak. 1925-ben vált meg az intézettől. Később, úgy tudoni, Visegrádon volt egy hasonló állami intézetnek a vezetője. A felszabadulás után Pór József néven esperes-plébános volt Bonyhádon, és ugyanott halt meg 1968-ban, közel 90 éves korában. A polgári iskola tanárai között első helyen kell említenem FÉJA GÉZÁT, aki az Eötvös Kollégiumból érkezett az intézethez, mint fiatal, kezdő tanár. Magyar irodalmat, történelmet, németet és földrajzot tanított. Rendkívüli szuggesztív egyénisége és óráinak lelkesültsége ma is, ötven év után elevenen él emlékezetemben. BÁNYAI KORNÉL a Nyugat folyóirat költője, jogász-doktor. Nem volt tanári képesítése. Németet, földrajzot, tornát és közjogi ismereteket tanított. CSÍKI ANNA matematikát, könyvelést és fizikát tanított. SUGÁR BÉLA költő, polgári iskolai tanár, magyar nyelvet és földrajzot tanított. FARKAS GIZELLA fizika és kémia szakos középiskolai tanár volt. IVÁN ISTVÁN tanító az intézet elemi iskolájában; nálunk a kézimunkafoglalkozásokat vezette. KOLLER JÓZSEF hittanár, katolikus pap. 1925-től tagja lett a szalézi rendnek és később a szombathelyi papnevelde tanára. SZILASSY JÖZSEF rajztanár, iparművész, festő. Rajzot tanított a polgári iskolában, ő festette ki az intézeti életre utaló képekkel a Fiúnevelő Intézet kápolnáját. 1924-ben elkerült az intézetből. HOLLÓ KORNÉL szobrászművész, Stróbl Alajos szobrászművész tanítványa. A polgáriban rajzot és ábrázoló geometriát tanított, adott esetben németet. 1924-ben megvált az intézettől. XÁNTUS ELEK nyugdíjas gazdasági felügyelőként került az intézethez, gadaságtant tanított. KORNÉLIA NŐVÉR, az apácák főnöke, történelem és magyar szakos polgári iskolai tanárnő. CLAUDIA NŐVÉR magyar és történelem szakos tanárnő volt. Egy apáca tanított még éneket. * Az intézet bentlakó növendékeinek szervezetét mintegy nyolc „család" képezte; élükön egy-egy „családfővel", akik rendszerint az igazságügyi minisztérium által kinevezett állami felügyelők voltak. A műhelyeket mesterek, műhelyfőnökök vezették. Az intézet növendékeinek nagy része a műhelyekben dolgozott, mint tanuló majd segéd, másik része a gazdaságban (kertészet-állattenyésztés). Fizetést nem kaptak, lényegében állami 158-