Esztergom Évlapjai 1981

Dr. Magyar György: Sportágak, egyletek kialakulása és elterjedése Esztergomban a dualizmus korában

c.) Sportegyleti tevékenységek és események Az esztergomi sportélet fejlődését számos egylet tevékenysége formálta. Az egyletek magukban hordozták az osztály- és rétegkülönbségeket. Egyes egyletek csupán a megye és a város tisztviselőit, a gazdag előkelőséget fogadták be, míg mások az iparos- és kereskedő-középrétegeket olvasztották magukba, vagy vallási égisz alatt működtek. Az 1873-as gazdasági válság okozta nehézségek a társadalmi rétegeket még jobban elkülönítették: nagy ellenhatást jelentettek azzal az egyesítő folyamattal szemben, amit a sport táplált. A középréteg, mely az előző időszak élénk egyleti mozgalmában a város társadalmának legszámosabb és leginkább aktiv képviselőjeként tevékenykedett, már 1873-ban visszahúzódott a saját magánügyeibe. Ennek legfőbb oka az volt, hogy minden társadalmi mozgalom pénzVj került. Először is aláírási íven vállalt kötelezettséggel járt;'majd rendszeres tagdíjfizetéssel és költekezéssel a különféle összejövetelek (társasvacsorák, bálok, teaestélyek, hangversenyek) alkalmával. Ezek bevételei az egyletek fenntartására szolgáltak, de sokan „reprezentációs" hiúságból is fontosnak tartották a részvételt, mivel a kor „társasági" sajtója szinte minden összejövetelről beszámolt, név- és rangsort — sőt gyakran a legpompásabb öltözékek és ékszerek leírását is — közölve. Az ilymódon keltett versengés eleve kilátástalanná tette azt az egyetértést, összetartást, kölcsönös rokonszenvet, melynek pedig az egyleti élet legerősebb kapcsául kellett volna szolgálnia. E gazdasági- társadalmi problémák ellenére az 1880-as évek elejéig népszerűvé váltak: —• a népszokásokból, népi játékokból származó körfutás, zsákbanfutás, kakasviadal, póznamászás, szamárfuttatás, ugrások, futások; — az erdei népünnepélyek, majálisok során rendezett vetélkedések (tekézés, csónakázás, futás, célbadobás); — a Tűzoltóegyesület révén: a torna, — a Vadász és Lövészegylet révén: a lövészet, teke, billiárd, — a Katolikus Iparos és Kereskedő Egyletben: billiárd, teke, — a Katolikus Legényegyletben: teke, sakk, — a Kaszinóban: billiárd, tánc, — a Korcsolya Egylet révén: a korcsolyázás. A sportágak fellendülésével, megerősödésével újabb sportegyletek is alakultak. Esztergom város ^sportéletének további fejlődését a dualizmus korszakának végéig az alábbi sportegyesületek tevékenysége határozta meg: Esztergomi Lövész Egyesület (1886) Esztergomi Torna Egylet (1887) Esztergom-vidéki Kerékpáros Egyesület (1898) Esztergomi Hajósegylet (1907) MTE Esztergomi Túrista Osztály (1911) Esztergomi Testgyakorlók Köre (1913) Esztergomi Kitartás Kerékpáros Kör (1913) Az egyesületek közül a századfordulót követő néhány évig a legjelentősebb szerepkör a Torna Egyleté volt. 144-