Esztergom Évlapjai 1981

Dr. Magyar György: Sportágak, egyletek kialakulása és elterjedése Esztergomban a dualizmus korában

Időnként egyleten kívüli kezdeményezésekkel is találkozhattunk. így például Lovas Gyula fővárosi vívómester több éven át vívótanfolyamokat tartott Esztergomban. Ezeken a tanfolyamokon ökölvívásból is adott órákat. ő maga a századforduló évében nyílt levélben kéri a Tornaegyletet, hogy a sportélet fellendítésére: „.. . Szerződtessen a Torna-egylet egy állandó művezetőt, aki nemcsak tanítani, de gyakorlatilag jól tornázni is, vívni is tud és az atlétika ágaiban is jártas. Az őszi szezonban lehetne a szabadban tornázni, rugó- és füleslabdát játszani, athlétikát űzni és vívni, a téli szezon műsora lehetne a vívás, torna és a teremben űzhető athlétika (súlyemelés, box, stb.); tavasszal vívás, tenisz, evezés és az őszi műsor; nyáron úszás, evezés, labda és atlétika."

2

1 1899-ben a helybeli katonai ezred a hercegprímás gazdasági kertjében teniszpályát létesített Ruprecht Henrik ezredparancsnok irányításával. A pályát csak katonatisztek és úrhölgyek használhatták. A helyőrség tiszti vívóklubot tartott fenn. Az 1890-es évek közepétől 1904-ig Esztergomban rendezték meg a hadtesti vívóversenyeket. Ezeken a versenyeken a városi helyőrség tiszti vívó-klubja Komárom, Győr, Pozsony, Sopron tisztjeit látta vendégül. A versenyek befejezéséül nagyszabású zene- és táncestélylyel egybekötött vívó-akadémiát tartottak.

2

2 Az 1903. évi vívóversenyt olyan nagy érdeklődés kísérte, hogy a Magyar Athlétikai Klub is kiküldte lapjának, a Nemzeti Sportnak egy tudósitáját. Esztergom — e tiszti vivóversenyek mellett — a helybeli 76. gyalogezred egyik főhadnagyának, Bartusek Józsefnek sportirodalmi tevékenységével hívta fel magára országosan is a vívók figyelmét. A „Tanácsadó a tisztnek a kardpárbaj eredményének biztosítására" című 151 oldalas műve a sport szempontjából foglalkozott a kardvívással. A hadtesti vívóversenyeket 1905-től Pozsonyban rendezték meg, így Esztergomban mind ezek, mind a vívóakadémiák megszűntek.

2

3 Kard- és tőrvívó tanfolyamot ezután csak 1910-ben Kónyái Kiss Albert vívómester indított. A helyőrségi sportéletben jelentős szerepet játszott még a lovaglás. E téren kitűnt Vargyas Andor honvéd huszárhadnagy, aki az országos lovaglóversenyen, a „Jean de barré"-ban 3. helyen végzett. Az 1890-es évek elején az iskolai értesítőkben a testgyakorlás fontos eszközeként találjuk a játékokat és a „lapdázást". Ebben az időszakban a vallás- és közoktatásügyi miniszter az iskolai játékok megismertetése céljából tanfolyamot írt elő. Ez kedvezően hatott a játékok és különösen a labdajátékok elterjedésére és fejlődésére. Az egyes játékok közül eleinte csak a kifutás, a körbenforgás, a füleslabda, a „stuck", majd a „footballparti" lépett nagy sikerrel színtérre. Az MLSZ megalakulásának évében (1901) Esztergomban is megjelenik hivatalos leírásban a football. A sajtó „Football és térzene" címmel egy cikket közölt, amely a kezdeti lépésekről tájékoztat: ,,... a város közönsége örömmel várja a vasárnapi delet, amikor katonazene mellett sétálhatnak a főtéren. Ebben az élvezetben azonban megzavarják rendszeresen. A zavar egyik oka, hogy a város legcsintalanabb és legvakmerőbb apró legénykéi mindennap, de kiváló elő145-