Esztergom Évlapjai 1981

Brunszkó Antal: A területi koordináció szerepe a tanács városfejlesztési terveiben

Azt is minőségi többletként kell értékelnünk, hogy e teljesítmények során a társadalmi munka egy-egy beruházás egész menetét végigkíséri: a tervezéstől a műszaki vezetésen át a kivitelezésig. Az együttműködés a tervezésben, mint az eddigiekből is kitűnik, viszonylag tudatos és rendszeres. A viszonylagosság abból következik, hogy eddig a tanácsi és vállalati tervkészítési munkakapcsolatok nem voltak a legjobbak, — részben tervmetodikai okok miatt, részben pedig azért, mert a tervkészítési időszakok nem estek egybe. Mindehhez az is hozzájárult, hogy a tanácsi tervezés szakigazgatási szerve és a nem tanácsi szervek között nem volt eléggé összehangolt és szoros az együttműködés: hiányos volt a kölcsönös informáltság. A tervezési együttműködésnek mégis volt valamilyen módja, ugyanis a tanácsi testületek számos nagyobb vállalat, intézmény tervéről kértek információt; illetve ilyenek szerzésére alkalmat adott a beszámoltatás, a tervekhez viszonyított értékelés. Olyan feladatok esetében pedig , amelyek nagyobb társadalmi együttműködési tevékenységet igényelnek, — a döntés alapját az együttműködő szervek vezetői és a tanácsi vezetés közös álláspontja képezte és képezi, ez pedig kiterjedt a tervezéstől a pénzügyi elszámolásig tartó folyamatra. Az együttműködés a végrehajtásban a tanácsi szakigazgatási és a nem tanácsi szervek szakapparátusainak állandó és szoros operatív kapcsolatát követeli meg. Gondot jelent azonban, hogy a tanács szakigazgatási szervei: az egyes osztályok — az Építési-, Pénzügyi- és Tervosztályok kivételével — még nincsenek eléggé felkészülve ezekre a feladatokra. A koordinációs tevékenységnek számtalan olyan nem jogi eszköze is van. amelyeket összefoglalóan politikai és szervezési eszközöknek nevezhetünk. Közös jellemzőjük, hogy ezeket a tanácsi szervek — főként a tanácsi vezetők keresik, s hogy lényegük szerint politikai utakat, érveket jelentenek. Célja mindennek az, hogy a gazdasági szervezeteket, illetve politikai, társadalmi, gazdasági vezetőiket megnyerjék bizonyos intézkedések megtételére, adott területek fejlesztése, vagy a lakosság zavartalan ellátása érdekében. A gazdasági egységek pártalapszervezetei, ezek vezetősége vagy titkára mindig jó partnerek olyan vállalati segítségnyújtás támogatásában, mellyel a város adott környezetében élő emberek helyzetén javítanak, vagy valamilyen városrendezési-fejlesztési célt mozdítanak elő. E kérdésben is érvényesül a kölcsönösség és az érdekazonosság elve. Ha valamilyen ifjúságpolitikai probléma megoldásához kell a tanácsi vezetésnek segítséget kérni, a városi KISZ Bizottság vagy a vállalati KISZ Bizottságok és szervezetek készséges támogatást adnak. Ezen a területen a kölcsönös segítségadás arányai nagyjából azonosak. Fontos politikai és szervezési eszköz a koordinációs értekezletek megtartása. Itt a különféle — de mindig többoldalú — megbeszélésekre gondolunk, amelyeken egy-egy városi érdekű közfeladat megvalósításának módjáról tárgyalnak. (Pl. a város zöldség-, gyümölcsellátása érdekében az ál13