Esztergom Évlapjai 1981

Brunszkó Antal: A területi koordináció szerepe a tanács városfejlesztési terveiben

lami és szövetkezeti tevékenység összehangolása; az évi társadalmi munkaterv megvitatása; a feladatok vállalásának szétosztása, stb.) Ide tartoznak a városi tanács vezetőinek személyes tárgyalásai az ellátó, szolgáltató szervezetek vezetőivel, felsőbb szervek képviselőivel. Különösen jelentős koordinációs forma az, melynek során maga a tanács testületi ülésen vizsgálja meg a városi élet egy-egy szektorát, pl. a közművelődési törvény végrehajtását, az általános iskolai oktatás, vagy az egészségügyi ellátás helyzetét, stb. Attól függetlenül, hogy a szervezeti-jogi kapcsolatok is megnyilvánulnak benne, e formának nagy politikai súlyt ad az a tény, hogy a lakosság képviselői tájékozódnak, mondanak bírálatot, vagy tesznek javaslatokat a nem tanácsi szervezetek tevékenységével kapcsolatban. Általában helyes az a kialakult gyakorlat, hogy a tanács ülésein — alkalmi vagy rendszeres meghívottként — részt vesznek a vállalatok vezetői, a szolgáltató, ellátó szervezetek képviselői, gyári szocialista brigádok vezetői vagy tagjai. Ezúton szélesedik azoknak a köre, akik adott kérdésekben elmondhatják a lakosság véleményét, illetve — mint a kérdésben érdekelt vállalatok vezetői — hallhatják e felszólalásokat, és reagálhatnak rájuk. Űj formáját jelentik a tanács és a gazdasági egységek együttműködésének a tisztségviselők és szakigazgatási vezetők vállalatokhoz, intézményekhez kihelyezett fogadónapjai. Ezeken nemcsak általános tájékoztatást adnak, s nem is csupán a vállalat dolgozói által felvetett kérdésekre válaszolnak, hanem felhasználják mint alkalmat a kölcsönös érdekeltségen alapuló városi — vállalati fejlesztési koordinációra is. A területi koordinációs tevékenység tehát abban áll, hogy minden eszközt igénybe kell venni, minden erőt megmozgatni, mindenféle szervezet segítségét elérni, a legjobb értelemben vett „szocialista kapcsolatokat" kihasználni, s mindezt a város érdekében, a városi lakosság javára. Összefoglalva a városban folyó koordinációs munka szerepét, annak hatását és tükröződését a tanácsi fejlesztési tervekben, — megállapíthatjuk: a tanács és a terület gazdasági egységei, intézményei között korrekt, megfelelően kialakított együttműködés van. A cél minden esetben valamilyen fontos lakossági igényt kielégítő, várospolitikai feladatot megvalósító létesítmény, egy-egy fejlesztési ügy, művelődési, vagy egészségügyi probléma megoldása. A fentiekben tárgyalt koordinációkból származó pénzeszközök többnyire a tanácsi tervekbe beépítve szerepelnek, mégpedig — a középtávú terv metodikájától függően — mint bevételi forrás, vagy mint átvett pénzeszköz, vagy vállalati támogatásként. Vannak esetek és helyzetek, amikor a vállalati támogatások nem szerepelnek a tanács pénzügyi fejlesztési terveiben, de mint naturális teljesítés — óvodai férőhelyben, sportpályában, vagy tornateremben — megjelennek a város életében, és oldani segítenek azokat a feszültségeket, amelyek ma még elkerülhetetlenül léteznek, s állandóan foglalkoztatják a párt- és állami vezetést is. 14