Esztergom Évlapjai 1981

Brunszkó Antal: A területi koordináció szerepe a tanács városfejlesztési terveiben

rendszerének szigorításával akadályokba ütközik. Ezért az együttműködés köre nemcsak vállalatokra terjed ki, hanem a szomszédos települések tanácsaira, Esztergom esetében Dorog tanácsával alakult ki a leghatékonyabb partneri kapcsolat. Jó példája ennek, ahogy egy bölcsőde létesítésében használtuk ki közös érdekeltségünket. Mivel gyermekintézményeket sem célszerű egy bizonyos nagyságrend alatt építeni, viszont kertvárosi bölcsőde-gondjaink már az V. ötéves tervben is nagyon feszítettek: egy 80 személyes dorogi beruházáshoz társultunk 30 férőhelynyi pénzzel. A létesítmény a két szomszéd-településnek szinte a határán lévő ún. Schmidtvilla területén épült, és 1981-ben már át is adták rendeltetésének: így a bölcsődei helyzet Esztergom—Kertvárosban is javult. Az együttműködés érdekeltségi tényezői a gazdasági egység részéről főként a gyermekintézményekre (óvodára, bölcsődére) vonatkozóan nyilvánulnak meg tartósan, sőt növekvő mértékben. Mivel igen sok nődolgozó van gyesen: a vállalatok vezetőit a munkaerőhelyzetük sürgeti több ovodai férőhely biztosítására. E téren példásnak mondhatjuk azt az összefogást, amely a városi tanács és a vállalatok között az utóbbi években tapasztalható. Az V. ötéves tervben célcsoportos keretből lehetőségünk lett volna építeni egy 100 férőhelyes óvodát és egy 20 férőhelyes bölcsődét, azonban hiányzott a kivitelezői kapacitás. Nehéz helyzetünket — és a saját érdekeltségüket — megértve, legnagyobb üzemeink (Labor MIM, a MEDICOR esztergomi gyára, a Látszerészeti Eszközök Gyára és a SZIM Marógépgyár) de más vállalatok, intézmények is társadalmi munkával siettek segítségünkre és a meglévő (a Rózsa F. utcai, a Bottyán J. utcai, a Kiss J. úti) óvodákban növelték a befogadóképességet. Ez a koordináció a tanácsi operatív tervekben nem jelentkezik, ennek ellenére alapos, tervszerű együttműködés eredményeként súlyos, közös gondokat enyhített. Ebbe a kategóriába tartozik, — csak éppen nagyobb arányú együttműködési feladat — a 150 férőhelyes Honvéd utcai óvoda építése. E széleskörű társadalmi munkában a varos minden üzeme és intézménye részt vállalt, a területi összefogásnak, koordinációnak igen szép példáját adva. A társadalmi munka a tanács anyagi eszközeinek kiegészítésében nagyon fontos erőforrás. Sok éves tapasztalat bizonyítja, hogy milyen jelentősen járul hozzá a közös gondok enyhítéséhez, a lakossági igények gyorsabb teljesítéséhez, egyszóval: a helyi célkitűzések megvalósításához. Ezért is nő évről évre a társadalmi munka gazdaságpolitikai jelentősége. Városunkban az V. ötéves tervidőszak során évente 10 millió forint körüli társadalmi munkát teljesítettek. Ez a tervidőszak elején közepes értéket jelentett, 1980-ban azonban már gyenge eredmenynek számít. E tekintetben tartalékaink főleg a szervezés javításával, a vállalkozó kedv anyagi és erkölcsi alapjainak biztosítása révén használhatók ki még jobban. A mennyiségi stagnálás ellenére megállapítható, hogy a munka összetételében gazdagodik. Az elért eredmény már nemcsak a kampányszerűen tisztogató—szépítő, átmenetileg segítő tevékenységet tartalmazza, hanem oloyan jelentős munkák elvégzését is, amellyel Esztergom tartósan gazdagodik (a városi sportcsarnok, új orvosi rendelő Kertvárosban, általános iskolai tornaterem stb.). 12