Esztergom Évlapjai 1981

Dr. Bárdos István: Az esztergomi Balassa Bálint Társaság működése. 1926—1946.

Balasi, Balassi, Balasa. Hasonló a helyzet az esztergomi Főkáptalan Hiteleshelyi Levéltárában őrzött dokumentumokra nézve, sőt a nagy költő saját kezű végrendeletének szövegében is „a" illetve „i" végződésű változatok szerepelnek. Az iratokban és a Bibliában egyaránt az „a" végződésű változat szerepel többször. Ez utóbbiakban például a 19 előfordulásból 15 esetben „a" végződéssel, 4 esetben „i" végződéssel jegyezték le nevüket. Mindebből következően joggal használhatja az utókor mindkét változatot. Az esztergomiak figyelemmel a család névhasználatára, továbbá az „a" végződésű változat statisztikai túlsúlyára, e név körüli vitában mindvégig ez utóbbi változat mellett tartottak ki. Ragaszkodásukat még azzal az érzelmi jelentőségű ténnyel is igyekeztek aláhúzni, mely szerint Pereszlényi Zoltán, aki a költő hamvait 1906-ban Hibbén új koporsóba helyezte, úgy nyilatkozott, hogy a régi koporsón szintén a Balassa névalak volt látható. (9. a) E vita, mely lényegében a harmincas évek közepétől kapott lángra, megfelelő akadémiai szabályok hiányában máig sem zárható le egyértelműen. (Bár újabbkori irodalomtörténetirásunk a család nagy költő tagját illetően a Balassi névalakban „egyezett meg", már csak azért is, hogy megkülönböztesse őt egy később élt, teljesen azonos nevű rokonától, aki szintén írt verseket.) A Balassáról szárnyrakelt új ismeretek kapcsán jött létre az első hivatalos kapcsolat a balassagyarmati Madách Társaság és az esztergomi Balassa Bálint Társaság között. Lepold Antalt Balassáról szóló előadás tartására invitálták Balassagyarmatra. Az ily módon felvett kapcsolat később a névadó szobrának kölcsönös megkoszorúzásában és egyéb közös programok lebonyolításában nyert gazdagabb tartalmat. Ez az esztendő más vonatkozásban is kedvezett az együttműködésnek. December 18-án az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulattal rendezett közös ünnepség keretében emlékeztek meg Katona István történetíró halálának 200. évfordulójáról. A vízivárosi Érseki Nőnevelő Intézetben tartott ünnepélyen Sinka Ferenc Pál olvasta fel Katona István Esztergomban című tanulmányát, majd emléktáblát avattak, amelyet a Régészeti Társulat helyeztetett el a történetíró volt esztergomi lakóházának falán (ma Övoda utca 6. sz. ház). Az 1933-as esztendő a város török elnyomás alól történt felszabadulásának 250. évfordulója s a Lepold Antal szervezésében megrendezett első Katolikus Nyári Egyetem programjainak jegyében telt el. A június 2l-én tartott közgyűlés során — a gazdasági válság hatására — ez alkalommal mellőzték a közgyűlés díszes külsőségeit. Ugyanakkor, Balassa Bálinttal kapcsolatos műveiket értékelve, levelező taggá választották Somfai Margitot és Dormándy Lászlót. Zákonyi Mihály ismét előadást tartott Balassa Bálintról. Az igazán nagy feladatot azonban a fentebb említett évforduló méltó megünneplése jelentette. Már májusban hírt adott az egyik helyi lap arról, hogy díszítik a Szulejmán-emléktábla környékét. E nevezetes tábla a Petz Gyár egyik — a törökök behatolásának helyén álló — épületének falában idézte az 1543-as esztendő emlékét, mikoris Szulejmán szultán a vár elfoglalása alkalmából látogatást tett Esztergomban. Néhány hónappal ké1926-