Esztergom Évlapjai 1981

Dr. Bárdos István: Az esztergomi Balassa Bálint Társaság működése. 1926—1946.

Az Esztergomért oly sokat fáradozó közösség az eltávozott Bányai Kornél és Féja Géza helyén keletkezett űrt Babits Mihály segítségével kívánta betölteni. A szövődő barátság egyik apró figyelmessége volt az a távirat, melyben a költőt a Francia Becsületrenddel történt kitüntetése alkalmából üdvözölték. A kedves sorokra nem késett a válasz, melyet tartalma miatt érdemes teljes terjedelmében közreadnunk: „Igen Tisztelt Elnökség! Hálásan köszönöm a szíves és meleg üdvözlő sorokat, melyeket a Balassa Bálint Társaság választmányi ülésének határozatáról február 24-i kelettel hozzám intézni méltóztatott, s a jókívánságokat, melyekkel elhalmozott. Kedves ez az üdvözlet, mert kedves városból jő, és értékes, mert az a Társaság küldi, mely annyi lelkesedéssel és kitartással szolgálja Esztergom végvarában a magyar irodalom és művészet ügyét, melynek magam * is szerény munkása vagyok. Még egyszer köszöni szíves soraikat s az érzést, amiből fakadtak, s ígéri, hogy a Társaság céljaihoz mindig hű marad • Budapest, 1931. március 1. Babits Mihály"

9 A becses válaszlevél keltezésének napján tartotta székfoglalóját a Bencés Gimnázium (ma Bottyán János Szakközépiskola) dísztermében Királyfalvi Kraft Károly „A budavári koronázó templom világhírű falfestményeinek restauralása" címmel. Az igazi, országos figyelemre is számottartó szenzációra 1931. november 7-én a Tudományos-irodalmi Szakosztály Kazinczy emlékének szentelt ülésén került sor. Előbb Lepold Antal beszélt, s Kazinczyval kapcsolatban felidézte 1831. április 14-e történetét, mely napon a jelentős férfiú, útban Pannonhalma felé, Esztergomban tartózkodott. A Tata felől kocsival érkező Kazinczynak igen tetszett az épülő Szent Anna templom s a Bazilika. Javaslata nyomán a Bazilika belső műmárvány-burkolatát nem vörösre, hanem szürkére színezték, s nem készítették el a kupola tervezett laternáját sem. Lepold előadása után Fejes György, a pécsi Majorossy Imre Múzeum igazgatója mutatta be vetítettképes előadás keretében városa műemlékeit. A napirend szerkesztőinek jó „dramaturgiai" érzékére vall, hogy e szívnek kedves és szemnek szép előadásokra zárszóként következett a legizgalmasabb: — Zákonyi Mihály a Főszékesegyházi Könyvtár tudós őre bejelenttette, hogy megtalálta a Balassa-család bibliáját, melyből megállapítható volt az, amit eddig nem tudott a világ: a nagy költő 1554. október 20-án délelőtt 9 órakor született Zólyom várában, s 1594. május 30-án halt meg Esztergomban. A megtalált biblia és egyéb családi dokumentumok alapján adta közre 1934-ben Zákonyi Mihály az Esztergom Évlapjai 1—2. számában azt a tanulmányt, amelyből megállapítható, hogy a család e fontos dokumentumában 19-szer fordul elő nevük a következő formákban: Balassa, Ballasa, 1926-