Esztergom Évlapjai 1981

Dr. Bárdos István: Az esztergomi Balassa Bálint Társaság működése. 1926—1946.

Az évet, melynek eseménysorát a fentieken kívül a Bánáti Buchner Antal társasági tag által igazgatott Zeneiskola megnyitása is gazdagította, nagyszabású Balassa-ünnepéllyel zárták. Ezen Lepold Antal Balassa Bálint 1594 májusaban Esztergomban töltött napjairól és az esztergomi szentszék előtt lezajlott házassági perének történetéről beszélt. Öt Babits Mihály követte Balassa Bálint költészetéről írt tanulmányának felolvasásával. (C) Az év végén, újabb megtiszteltetésként, Einczinger Ferencet tagjává avatta a KUT (Képzőművészek Űj Társasága), és meghívta a nemzeti Szalonban rendezett kiállítására. E lépés utat nyitott számára egy 1930ban rendezett hannoveri bemutatkozáshoz is. Az előbbin kiállított alkotásait Kárpáti Aurél, Lyka Károly és Hans Knauz, hannoveri művészettörténész válogatták. A jelentős erőket lekötő munka mellett továbbra is jutott idejük arra, hogy a farsangi mulatságok sorában megrendezzék a Balassa Bálát. Az est „fényének emelésében" jeleskedtek a Társaság képzőművész-tagjai is. Iiellebrand Béla táncoló párt ábrázoló alkalmi érmet, Németh Gábor Esztergom Balassa korabeli képét idéző rézkarcot, Hollóné Fuchs Nelly pedig iparművészeti igényű gyöngvkoszorút készített. (Ez utóbbit a Léváról érkezett Féja Sárika, mint bálkirálynő illeszthette a fejére.) Az 1929 februári Balassa Bálát követően, 27-én Bányai Kornél és Féja Géza Budapesten, a Bartha Miklós Társaság vigadóbeli irodalmi estjén szerepelt Bibó Lajos, Erdélyi József, Fodor József, József Attila, Kodolányi János, Medgyasszay Vilma és Makláry Zoltán társaságában. E jelentős eseményt követő időszak esztergomi programjában a Tudományos-irodalmi Szakosztály felkérésére Divéky Adorján a 900 éves magyar—lengyel kapcsolatokról, továbbá az esztergomi Bakócz-kápolna és a krakkói Zsigmond-kápolna közötti hasonlóságokról tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást. Az év utolsó választmányi ülésén jelentették be Bányai Kornél elköltözését Esztergomból. Helyébe Obermüller Ferencet választották meg a Szépirodalmi Szakosztály élére. Ezzel zárult le a Társaság működésének első szakasza, melyben a vezető szerepet a Szépirodalmi Szakosztály és a képzőművészek játszották. Munkájuk eredményességét, az említetteken kívül — talán az a puszta tény is bizonyítja, hogy míg korábban a helyi lapokban alig jelent meg igazi irodalmi érték, addig a Balassa Társaság megalakulásától kezdődően Bányai Kornéltól kilenc verset, egy költői prózát és egy tanulmányvázlatot, Féja Gézától egy verset és egy Adyval kapcsolatos írást, Babits Mihálytól pedig egy verset közöltek. A költemények közül csak itt olvasható Bányai: „Kövekben alvó város" című gyönyörű írása, s Féja Géza: Krisztusi ének című, 1927-ben írott verse.

8 Egy esztendei „szilencium" után 1931 januárjában hallatott magáról ismét a Társaság. Érdekes módon 1930 folyamán még akkor sem említették meg a nevét a sajtóban, amikor Babits Mihályt tagjai közé fogadta a Kisfaludy Társaság, vagy amikor részletesen foglalkoztak Nyergesi János életpályájával az Esztergom című lapban. A hosszas hallgatást követően Divéky Adorján: Esztergom és Buda szerepe a lengyel reneszánszban címen tartott előadására invitálta a Társaság az érdeklődőket.