Esztergom Évlapjai 1981

Dr. Bárdos István: Az esztergomi Balassa Bálint Társaság működése. 1926—1946.

sott fel részleteket. A következő (október 19-i) ülésen Tihanyi Miklós tanár a cseppfolyós levegőről, Czuczor János, -a tábori fiúnevelő intézet igazgatója pedig Quintilius, Vittorinó de Feltre és Don Boscó munkásságáról tartott előadást Pedagógiai trilógia címen. Az est igazi érdeklődést kiváltó programja azonban Einczinger Ferencnek a festészet modern irányairól tartott előadása volt. A sikerekben és viharokban egyaránt gazdag esztendőt a Szépirodalmi Szakosztály estje zárta, melyet a költőfejedelem Babits Mihály is megtisztelt jelenlétével, meghallgatva Rosta József: Babits Mihály írói arcképe című előadását. Az 1928-as esztendő eseményeinek sorát a társasági élet gazdagítását szolgáló „Balassa Bál", vagy — ahogyan az Einczinger Ferenc és Holló Kornél készítette, XVI. századi nyomtatványt idéző meghívón (B) olvashatjuk — „tántzos dalidó" nyitotta meg, Obermüller Ferenc rendezésében. A jól rendezett, hajnalig tartó mulatság révén Obermüller Ferencet, az esztergomi szabadegyetem előadássorozatait évek óta szervező főreáliskolai igazgatót új oldaláról ismerhette meg a város közönsége.

7 A bál meghívóját küldöttség útján személyesen nyújtották át a Társaság munkája iránt meleg érdeklődést tanúsító Serédi Jusztinián hercegprímásnak, akit a kevéssel ezt követően tartott márciusi közgyűlésükön határozatilag fővédnökükké is felkértek. Ez alkalommal született döntés az első és egyetlen évkönyv kiadásáról. Felvetődött ugyan az a gondolat is, hogy a székfoglaló előadások szövegét időszakonként megjelenő önálló kiadványban adják közre, végül azonban abban maradtak, hogy az arra érdemeseket a Társasággal — közös elnöke révén — szoros kapcsolatban álló Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat évkönyvében, az Esztergom Evlapjaiban jelentetik majd meg. Az esztendő első felében többnyire a képzőművészek hallattak magukról. Fuchs Hajnalka a Műcsarnokban rendezett kiállításon elnyerte a híreshirhedt angol politikus, lord Rothermere által alapított iparművészeti nagydíjat, Kontuly" Béla pedig a Benczúr Társaság első diját érdemelte ki alkotásaival. Az év legjelentősebb képzőművészeti eseménye azonban kétségtelenül a II. Országos Egyházművészeti kiállítás volt, melyet november folyamán rendeztek meg a Legényegylet dísztermében. A kiállításon meghívás alapján a Művészeti Szakosztály egyes tagjai szerepeltek alkotásaikkal olyan — elsősorban a müncheni iskolát képviselő — alkotók sorában mint Orbán Antal, Tóth Gyula és Kacziány Aladár. A Művészeti Szakosztály tagjai közül Jaschik Álmos, Bajor Ágoston, ifj. Vitái István, Kontuly Béla, Nyergesi János, Hidegh Béla, Fuchs Hajnalka és Holló Kornél állított ki. Figyelemre méltó a távol maradtak névsora is. Nem találkozhatott a látogató Einczinger Ferenc, Magyarász Imre és Pirchala Imre alkotásaival. Talán azért, mert a részvétel egyetlen feltétele valamilyen vallásos téma ábrázolása volt?... (Lehetséges; bár ennyi idő elteltével a kérdést igen nehéz hitelt érdemlően megválaszolni.) Az egyházművészeti kiállítással szinte egy időben került sor Féja Géza utolsó nyilvános esztergomi szereplésére. Vitaindító előadást tartott: „Az irodalmi konzervativizmus bírálata" címmel. Az élénk érdeklődést keltő bevezetőt követően olyan helyi tekintélyek fejtették ki a kérdéssel kapcsolatos véleményüket, mint Marczell Árpád, Obermüller Ferenc, Einczinger Ferenc, Pántol Márton, Bánáti Buchner Antal, Bányai Kornél. Berényi Zoltán dr. és Holló Kornél. 1926-