Esztergom Évlapjai 1981

Dr. Bárdos István: Az esztergomi Balassa Bálint Társaság működése. 1926—1946.

A Társaság működésének húsz esztendeje alatt bizonyította, hogy komolyan vette e felhívást. Művészeti Szakosztálya mindjárt megalakulását követően lendületes munkához látott. Idegenforgalmi plakátpályázatot hirdetett, ízléses ajándéktárgyak készítésére hívott fel, s Jaschik Álmosnak, a budapesti Iparrajziskola tanárának, a Társaság tiszteletbeli tagjának vezetésével "több éven keresztül nyári művésztelepet szervezett. A képzőművészek értékes kezdeményezései mellett sor került egy kevésbé szerencsés zenei bemutatkozásra is. Bánáti Buchner Antal és Noszlopi Aba Tihamér: Levente című kurzus-operettjét adták elő a Katolikus Legényegylet (ma Petőfi Sándor Művelődési Központ) Csepreghy Ferenc népszínműíróról elnevezett színpadán. Az első eredményekben gazdag esztendőt december 12-én az akkor már Főreáliskola nagytermében Balassa Bálint emlékét idéző díszközgyűléssel zárták. A programot az esztergomi Zenekedvelök Körének műsora nyitotta meg, majd Császár Elemér nyugalmazott egyetemi tanár: Költészetünk új irányai címmel tartott székfoglalója, s Bányai Kornél Balassa Bálintról irt tanulmányának felolvasása következett. Ez utóbbival nyomtatásban is találkozhattak kevéssel később az érdeklődők, mivel helyet kapott a párizsi Magyar Akadémia egyik esszékötetében is. A felolvasások sorát Gerevich Tibor: Zarándokolás Assisibe című vetítettképes előadása zárta. Az előadásokat tagválasztás, majd Homor Imre — Bánáti Buchner Antal: Balassa szerelme című melodrámájának bemutatása követte. A közgyűlés után, mintegy az ünnepség záróakkordjaként a Katolikus Legényegylet dísztermében megnyitották a Művészeti Szakosztály kiállítását, melyen Jaschik Álmos, Keplingerné Bach Gizella, Maksay Nelly, Hidegh Béla, Iiessky Iván (Tata), Nyergesi János, Magyarász Imre, PirchaJa Imre, ifj. Vitái István, Holló Kornél és Hellebrand Béla mutatták be alkotásaikat. Ez alkalommal megejtették az alapszabályban előírt sorsolást is, melynek eredményeként a pártoló tagok közül Bauer Imre Bajor Ágoston: Róma című rézkarcát, v. Szívós Waldvogel József Einczinger Ferenc: Naplemente című pasztelljét, Olajos János ugyancsak Einczinger egy festményét (Hegytetőn), özv. Földvári Istvánné pedig Hidegh Béla: Esztergom című tájképét nyerte el. Alig zárult le az első mozgalmas esztendő, máris jelentős programmal indult a következő. 1927. január 17-én a Szépirodalmi Szakosztály ülésén Asbóth Károly, Walter Margit és Féja Géza tartották meg székfoglalójukat. A progresszív értékekre és nem a kisvárosi közönség ízlésére figyelmező Féja. Ady Endréről írt tanulmányának felolvasásával igencsak felkavarta a kedélyeket. A jelenlévők elismerő tapsát hamarosan követte az Adyt nem értők, vagy éppen elfogultan elutasítók felháborodott pusmogása. Féja ekkor „Jegyzetek az Ady kérdésről" címen közreadott cikkével próbálta meggyőzni a háborgókat a költő nagyságáról. A kialakult légkör szikrázó feszültségét jól jelzik azok a gondolatok, amelyeket egy magát „MarAdy" aláírással aposztrofáló cikkíró adott közre az Esztergom c. lap hasábjain. Eszerint: „Amióta a Balassa Társaság akcióBa lépett, divat lett az irodalommal foglalkozni. Olyanok is, akik ezelőtt soha ilyesmivel nem törődtek, ma a régi és új problémát feszegetik, egyelőre azonban úgy látszik — anélkül, hogy az újságok cikkein kívül egyebet olvastak volna. Jól van ez így, mert idővel elérjük azt is, hogy egy magyar író könyvét is 1926-