Esztergom Évlapjai 1981

Dr. Bárdos István: Az esztergomi Balassa Bálint Társaság működése. 1926—1946.

A társadalom és történettudományok művelői között olyan egyházi és világi személyeket találunk mint Lepold Antal, Sinka Ferenc Pál, Balogh Albin s rajtuk kívül még jónéhány középiskolai és tanítóképző intézeti tanár. E személyek kapcsolatai egyrészt a Pázmány Péter Tudományegyetem s a szegedi Ferenc József Tudományegyetem tudósaihoz, másrészt a tudományos és államigazgatási szervekben is fontos szerepet játszó Gerevich Tiborhoz, Forster Gyulához, a felső klérushoz s a kulturális életben számottevő egyházi és minisztériumi vezetéshez fűződtek. Ez, a színvonalában és kapcsolataiban meglehetősen vegyes képet mutató értelmiségi réteg lendült mozgásba a húszas évek elején, és választotta ki sorai közül azokat a személyeket, akik szervezőként meg tudták oldani az egyes csoportosulások összefogását. Ez a munka Obermüller Ferenc reáliskolai igazgatóra, Homor Imre lapszerkesztőre, Einczinger Ferenc festőművész banktisztviselőre s Balogh Albin tanárra hárult, mivel ők igen kiterjedt kapcsolatokkal rendelkeztek a különböző értelmiségiek az egyház^ és világi vezetők körében. A közösségi munkálkodás kereteit rögzítő alapszabályt végül Obermüller Ferenc készítette el a győri Kisfaludy, a balassagyarmati Madách és az egri Gárdonyi Géza Társaság dokumentumainak felhasználásával. Ezt követően, 1926. április 15-én a Reáliskola (ma Komárom megyei Levéltár) tanári szobájában tartotta meg alakuló ülését 23 értelmiségi részvételével a Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság. Ezen az ülésen 60 levelezőtagot és 12 tiszteletbeli tagot választottak. Közöttük találjuk Babits Mihályt, Gerevich Tibor egyetemi tanár, művészettörténészt, Gróh István Iparművészeti Főiskolai rektort, Dedek Crescens Lajos történészt, ifj. Zsolt Nándor hegedűművészt s a helyi közélet olyan prominens képviselőit, mint Lepold Antal prelátuskanonokot, Walter Gyula címzetes püspököt. A levelező tagok közül került ki a Tudományos-irodalmi, a Szépirodalmi és a Művészeti Szakosztály 9—9 rendes tagja, valamint a tisztikar. Elnökké Lepold Antalt, alelnökké Einczinger Ferencet, főtitkárrá Homor Imrét választották meg a jelenlévők. A szárnyait bontogató, önmaga helyét, feladatát kereső Társaság eljövendő munkáját alapvetően befolyásolta egy 1926. október,. 2-án kelt levél, melyet v. Szívós Waldvogel József, az esztergomi Keresztény Gazdasági és Szociális Városi Párt elnöke írt alá. E levélből kitűnt, hogy a Balassa Bálint Társaságra, mint a városszépítés kezdeményezőjére tekintettek. Érzékelve az ilyen irányú szorító gondokat, a következőket írták: „Városunk utcái és terei teljesen híjával vannak minden művészi díszítésnek, nincsenek szobraink, nyilvános kutaink ... A város történelmében szerepet vivő nagyjaink emlékét nem őrzi egyetlen szobor, emléktábla vagy egyéb jel. Nincsen emléke Szent Istvánnak, Vak Bottyánnak, Balassa Bálintnak s az esztergomi Bazilika és egyéb építkezések megteremtőjének, Rudnay prímásnak... Elhanyagoltságunkból csak kitartó, szívós munkával tudnánk kiemelkedni. Erre a munkára hívja fel a Városi Párt az egyesület szíves figyelmét, és ajánlja fel az egyesületnek anyagi és erkölcsi támogatását."

4 1926-