Esztergom Évlapjai 1979

Dr. Györffy György: Esztergom árpádkori kezdetei

tette. A XVI—XVIII. században olyan nézetek uralkodtak, hogy a város nevének első része a Duna régi latin Ister nevével azonos, míg második részében vagy a Garam, vagy a város német Gran neve rejlik. Mivel az Ister névvel hajdan csak az Aldunát jelölték, ez a magyarázat téves. Egyesek IX. századi keleti frank elnevezésnek gondolták, s egy feltett Ostar-ringun ..keleti vár" összetételből magyarázták, aminek egyik hibája, hogy ilyen régi névalakot nem jegyeztek fel. Szlávból többféle magyarázat született; volt aki az ostr „éles" szónak valamilyen más szóval például hum „halom" való összetételéből magyarázta, mások a cseh Strehom városnévvel vetették össze, amivel szemben Melich rámutatott, hogy a korai névalakok szerint csak -n végződésből lehet kiindulni. Schünemann egy IX. századi szláv Stregon személynévből magyarázza, s a szláv személynévből való magyarázatot Melich is elfogadja, azzal, hogy személynévből helynevet képző nélkül csak magyarok adtak; szláv névadás esetén ui. Stregony, Sztregonov vagy Sztregonci alakot várhatnánk, az elnevezés tehát egy X. századi Sztrigun nevű úr után történhetett.

6 Ez a magyarázat tényleg nem cáfolható, csak éppen hiányzik a Sztrigun nevű nagyúr, akiről egy ilyen fontos helyet elneveztek. Az Esztergommal foglalkozó etimológiákkal kapcsolatban meg kell jegyeznem, hogy nézetem szerint a magyar helységnevek eredeztetése esetében nagyon kétséges honfoglalás előtti nevek továbbélésének feltételezése. Pannónia a Kárpát-medencének azon része volt, amely csaknem harc nélkül esett a magyarok kezére. E területről kb. harminc IX. századi helységnevet jegyeztek fel, s egy sem került át a magyar helynévanyagba, csak ha folyónévvel volt kapcsolatos. Még a vár- és városneveket, mint Blatinski Grad-Mosaburg, Raba, Vienna §em vettük át, csak a latin egyházi nyelv közvetítette a papságnak e régi irodalmi neveket, mint Savaria, Quinque ecclesiae, ezek azonban nem mentek át a magyar köznyelvbe. Nem vizsgálva most e jelenség okait, csak azt hangsúlyozom, hogy a honfoglalás „tabula rasa"-t teremtett a Kárpát-medence magyar helységnév anyagában, és nincs kellő alap a helységnevekben 900 előtti neveket keresni.

7 Az Esztergom névről tudnivaló, hogy első egykorú feljegyzése 1079-i oklevélben található Strigonensis alakban, az első magyar nyelvi adat pedig 1146-ból: Estrigun.

8 Elbeszélő forrásaink a XI. század végén rendszerint a latin nevet közvetítik, de emellett a város német Gran neve rejtőzhet az ekkortájt írt krónika azon feljegyzésében, mely szerint Istvánt a Koppány elleni csata előtt a Goron mellett karddal felövezték.

9 A német lovagok közvetítette hagyományban a Gron-ban, Esztergomban megtörtént fejedelemavató szertartás a csata előtti szertartással olvadt össze; mindkettőnek fő mozzanata ui. a püspök által megszentelt kard felkötése volt.

1

0 A német Gran név egy eredetű lehet a Garam, németül Gran folyó nevével. Kialakulását részben az magyarázza, hogy a középkorban a fontos rév-átkelők mindkét partja gyakran azonos nevet viselt, pl. Pest és német neve Ofen, alább Szigetfő, Pétervárad vagy a Tiszán Kanizsa és Becse. A németek kétségtelenül a Garami rév és vám megnevezésből vonták el a helynevet. Ennek a hátterében az áll, hogy Géza fejedelem az új székhelyen minden hajót megállíttatott, és megvámolt, s ez az „árumegállítás" a német hajósok számára azt jelentette, hogy a Garamnál meg kell állni, s a megállóhely neve ment át a német nyelvben az alakuló városra. 8