Esztergom Évlapjai 1979

Dr. Györffy György: Esztergom árpádkori kezdetei

Ami az Esztergom név eredetét illeti, a hazai irodalomban nem vált ismertté egy érdekes összevetési kísérlet, mely Deny francia turkológustól ered, s egy óbolgár felirathoz kapcsolódik. Tudvalevő, hogy a Dunai bolgárok a VIII—X. századból számos feliratot hagytak hátra, főként görög nyelven és kőbe vésve. Ezek egyik csoportját, számszerint hatot a fegyverleltár-feliratok alkotják. Ezeken főleg azt írják meg, hogy bizonyos méltóságokra hány páncél, lorikia, és hány sisak, kasidia volt bízva. E feliratok közül az egyik, melyet 1947-ben publikáltak, nem görög, hanem bolgár-török nyelvű. Ezen a páncél a küpe Kutc szóval szerepel, és a páncél jelzője egyszer esztrogén s8t§wyy]v , másszor esztrügén eS-rguvvir

t amit e korban esztrogin vagy esztrigin alakban ejtettek. Deny felfigyelt rá, hogy e név feltűnően hasonlít Esztergom nevéhez, de magyarázatát sem ő, sem az emlékek corpusát kiadó Besevliev nem tudta adni.

1

1 A szóban lévő str hangcsoport indoeurópai, elsősorban szláv eredetű szóra mutat, s a szó a régi szerbben ki is mutatható; egy 1300-i szerb oklevélben szerepel strbgun * melyet kiadója, Miklosich a foglalkozásnevek közé sorolt,

1

2 Dj. Danicic szerb nyelvtörténeti szótára pedig „coriarius", bőrműves megjelöléssel közölt.

1

3 Ez az értelmezés kitűnően talál a régi keleti páncélra, melyet vastag bőr lapokból varrtak össze. A mongol bőrvértezetre, elég Piano Carpini leírását idézni 1246-ból: „Némelyeknek a vértezete s lovaik vértje egyaránt bőrből készül a következőképpen: marhabőrből vagy más állat bőréből hasított tenyérnyi széles csíkokat vesznek, hármat vagy négyet szurokkal összeragasztanak, és kis szíjjakkal vagy zsinegekkel megerősítik, a felső bőrcsíknak az aljába zsinegeket fűznek s ez a következőnek a közepébe illeszkedik, és így tovább, amíg a végére nem érnek. Ennek következtében amikor meghajlítják, az alsó csíkok a felsőbe csúsznak, és így kétszeres sőt háromszoros rétegben veszik körül a testet. A ló vértjét öt darabból állítják össze. . . A harcosok vértezete hasonlóképpen négy darabból áll. . . A sisak felső része vagy vasból vagy acélból készül, az a része azonban, amely körös-körül a nyakat és a nyeldeklőt védi, bőrből van: ezeket a bőrrészeket mind a fent ismertetett módon formálják."

1

4 A bolgár-török feliratban szereplő estrogin küpe illetve estrigin kiipe ezek szerint „bőrműves páncél'' vagy „vért". Ez a megoldás Esztergom nevére nézve annyiban szolgál útmutatással, hogy a stribun szó a délszlávban és estrigun mint jövevényszó a bolgártörökben „bőrműves páncélkészítő" jelentésben élt, s így a nevet besorolhatjuk a szláv eredetű foglalkozásnevek közé. Ezek helynévvé úgy váltak, hogy a magyar fejedelmek és királyok az udvari szolgáló népeket, köztük iparosokat gyakran falunként együtt telepítették össze, s a környezet Kovácsi, Ács-Teszér és Csatár módján foglalkozás névvel nevezte falujukat.

1

3 Ezek szerint Esztergom nevének eredetét is a fejedelmi szolgálónépi nevek között kell keresni: a páncélkészítő bőrművesek bolgár neve volt ez. Történetileg úgy magyarázható, hogy a X. század második felében, amikor a bolgár-magyar kapcsolatok igen szorosak voltak, Taksony, vagy Géza bolgár bőrpáncélkészítőket telepített ide, s a településegyüttes egy részét a vár táján így nevezték. A településegyüttes más részei más nevet viseltek: ezek közül közismert a hasonló névadású Kovácsi és Peszér

1

6; ez a kettő azért nem válhatott a város nevévé,

t mert kissé távolabb esett a * b. helyett orosz lágyjel 9