Esztergom Évlapjai 1979

Bárdos István: Az esztergomi és a tata-tóvárosi szabadegyetemek története 1922—1934-ig

értékes és lebilincselő előadást, melyet a gyakorlati élet sok példájával illusztrált."

1

8 Az 1931-es esztendő Tatának a legsikeresebb előadást, Esztergomnak a szabadegyetem 10 éves jubileumát hozta meg. A szokás szerint novemberben induló esztergomi tanfolyam ezúttal 25 előadást foglalt magában. Megnyitóját dr. Leoold Antal tartotta, köszöntve a szabadegyetem szellemi gondozóját Obermüller Ferenc reáliskolai igazgatót, akinek lelkes, odaadó munkáját dicsérték az elért és országosan is figyelemre méltó eredmények. Lepold köszöntője után Obermüller Ferenc a következőképpen értékelte az elmúlt esztendők munkáját: „Ez a szervezet ebben a formában ma egész Magyarországon egyedülálló. Másutt is folyik népnevelés, és ismeretterjesztő munka, de nem rendszeres tanfolyam módjára, vagyis mikor egy témát 4—8 héten át tárgyalnak. ... Az, hogy a hallgatók előre iratkoznak be bizonyos számú előadásra, hogy előre fizetnek: teljesen új módja az ismeretterjesztő iskolán kívüli mozgalomnak. Az 1922 évi tanfolyam bevált, pedig a szervezők felsőbb támogatás nélkül csinálták meg. Már a következő évben a vármegyei népművelési bizottság útján a magyar királyi vallás- és közoktatásügyi minisztérium is támogatta, de csak úgy mint más kultúrestet, vagy népakadémiát. Arra, hogy itt valami értékesebb, maradandóbb, szervezettebb létezik, ami külön és más elbánást igényelne, a VKM-ben nem jött rá senki."

1

9 Pedig ezt a kiemelt figyelmet megérdemelte volna, hiszen tíz esztendő alatt 109 kollégiumot tartottak 444 órában, 1065 hallgató számára. Az érdeklődők főleg a nők köréből adódtak, ök 731-en voltak, szemben a 334 férfivel. Ebben a jelentős munkában 41 előadó működött közre. A legnépszerűbb témakörök a következők voltak: irodalom és irodalomtörténet (99 óra), hazai és világtörténelem (49 óra), földrajz, útirajz (49 óra), művészettörténet, esztétika (48 óra), fizika, technika (42 óra), kémia és kémiai technológia (41 óra)

20 A következő esztendő jelentős szervezeti változást hozott az esztergomi szabadegyetem életében. Irányítását a TESZ-től a Vármegyei Népművelési Bizottság vette át, jelentősen megnövelve Wiesenbacher József befolyását a programok kialakításában. Ez a változás minden bizonnyal a kezdődő hanyatlás egyik oka volt. A másik, a döntő elem abból adódott, hogy a gazdasági világválság országosan és helyben egyre erőteljesebben éreztette hatását. A csőd szélére került város éléről távozott dr. Antóny Béla polgármester, akinek helyét Glatz Gyula töltötte be. Glatz a város költségvetésének radikális csökkentése során a korábbi 600 pengős népművelési hozzájárulást 300 pengőre mérsékelte. így jelentős feszültség keletkezett a népművelés valódi lehetőségei és a vele szemben megfogalmazott elvárások között, amelyet még csak fokozott az, hogy a kormányzat és a vármegye figyelme erre az időszakra a középosztályról az egyre nehezebben féken tartható proletáriátusra és parasztságra tevődött át. „A mai nehéz lelki és anyagi viszonyok között élő lakosságnak az iskolán kívüli népművelés foglalkoztatásra okvetlenül szüksége van, mert a szociális türelmetlenséget és ingerültséget csak ezen az úton lehet egyelőre levezetni és fékezni. . ,"

2

1 — Irta 1931. június 2-án a Városi Tanácshoz intézett levelében Wiesenbacher József. Ezen előzmények után került sor az 1934/35-ös népművelési évadot előkészítő esztergomi értekezletre, amelyről a korabeli sajtóban a következőket olvashatjuk: „Először az analfabéta tanfolyam bevezetésének kérdése került szóba. Megállapították, hogy 1926 óta Esztergomban nem jelentkezett senki, a meghirdetett tanfolyamra. .. Az esti 72