Esztergom Évlapjai 1979

Bárdos István: Az esztergomi és a tata-tóvárosi szabadegyetemek története 1922—1934-ig

Az iskolán kívüli népművelési bizottság ügyeinek gyakorlati irányí­tását végző titkár székhelye a vármegyék egyesítését követően Tatára került. Magát a tisztséget pedig 1923-tól kezdődően Wiesenbacher József töltötte be az egész korszakon át. A vármegyei irányítás megszervezésével párhuzamosan sor került a helyi szervek létrehozására is. Esztergom vá­rosa — szervezeti szabályzatának megfelelően — „közművelődésügyi és tanügyi bizottságot" hozott létre, melynek elnöke a mindenkori polgár­mester, jegyzője pedig a tanácsjegyző, aki egyidejűleg az apparátuson belül a közművelődési ügyek előadója is volt. Választott tagjainak száma 12 fő, akik közül 8-nak főiskolai végzettséggel, vagy a tanügy terén szer­zett érdemekkel kellett bírnia. 9 A városi népművelési munka irányításának sajátos vonásai közé tar­tozott, hogy míg mindenütt máshol helyi iskolán kívüli népművelési bi­zottságok működtek, Esztergomban ilyent még formálisan sem hoztak létre. Ez minden bizonnyal a város ama művelődésügyi sajátosságának kö­vetkezménye, hogy falai között ezidőtájt közművelődés, népművelés csak a rendkívül nagy autonómiával — de erőteljes egyházi irányítással — mű­ködő egyesületek, társulatok keretében, vagy azokhoz kapcsolódóan volt elképzelhető. Ezeknek az egyesületeknek a száma meghaladta a 40-et. A nagy szám, az állandó rivalizálás az igazi összefogást sohasem tette le­hetővé. Ennek ellenére irányításukban jelentős szerepet töltött be a 19 leg­jelentősebb egyesület önkéntes összefogása nyomán dr. Lepold Antal pre­látus kanonok vezetésével 1921-ben létrehozott esztergomi Egyesületek Szent István Szövetsége, amely később a 20-as évek végén beolvadt az országosan hasonló feladatkörrel bíró Társadalmi Egyesületek Szövetsége (TESZ) helyi csoportjába. 1 0 Az igazi, hatékony összehangolást azonban az egyesületi autonómia vélt védelmében többnyire maguk a résztvevők aka­dályozták meg. Ebben a helyzetben a vármegyei népművelési titkár más településeken alkalmazott gyakorlatától eltérően csak arra vállalkozhatott, hogy az egyesületek kezdeményezéseit a rendelkezésére álló eszközökkel támogassa. Az irányítás nehézségeit mindezeken túl anyagi gondok is te­tézték. Esztergom város Tanácsa ugyanis népművelési célokra az ország és a megye más településeihez képest csak viszonylag csekély összeget, — évi 600 pengőt, (majd 1932 után ennek is csak a felét) — tervezett és fizetett be a vármegye Népművelési Alapjába. Ugyanebben az időszakban ebből az alapból 1400 pengőt fordítottak Esztergom iskolán kívüli nép­művelésének támogatására, pedig egy rendelet értelmében különböző mu­tatószámok alapján a város költségvetésében 1981 pengőt kellett volna erre a célra előirányozni. 1 1 Ilyen körülmények között egyre nehezebben — és többnyire csak más települések rovására — tudta Wiesenbacher József az egyre fokozódó népművelési tevékenység anyagi támogatását biztosítani. A Szabad Egyetem létrejötte, programja Az előbbiekben már elemzett szabadoktatási korszak és a hozzákap­csolódó nagy hatásfokú népfőiskolai tevékenység városon belüli hanyat­69

Next

/
Thumbnails
Contents