Esztergom Évlapjai 1979

Bárdos István: Az esztergomi és a tata-tóvárosi szabadegyetemek története 1922—1934-ig

lását követően már 1922 őszén erőteljes kezdeményezés indult meg egy magas színvonalú,elsősorban a középosztályra építő művelődési forma kialakítása érdekében. Az elgondolás megfogalmazása és kivitelezése tapinthatóan egybeesik Klebersberg Kuno fellépésével és programjának megfogalmazásával. Az Obermüller Ferenc igazgatása alatt működő városi főreál iskola 1922 őszén 4 hetes „népakadémiai" előadássorozatot indított „... a művelt nagyközönség (férfiak és nők) részére".

1

2 A kezdeményezés élénk visszhangot váltott ki és nagyszámú érdeklődőt vonzott. A kísérlet sikere nyomán a főreál iskola és a társadalmi egyesületek Szent István Szövetsége a következő év elejétől szabadegyetem elnevezéssel folytatta a megkezdett programot. A kezdeményezés megvalósításához sikerült megnyerniük a VKM illetékeseinek anyagi és erkölcsi támogatását is. A művelődéspolitika változásának jól érzékelhető jeleként a szabadegyetemi sorozat megindulásával egyidejűleg erőteljesen visszaesett a korábban szép eredményeket felmutató egyesületi, olvasóköri ismeretterjesztés. A szabadegyetem célját és feladatát dr. Lepold Antal a következőképpen határozta meg: „... . szükséges és hasznos a szabadegyetem egyrészt azon ismeretek megszerzésére, melyeket nem állt módjukban az embereknek az iskolában megszerezni, másrészt a társadalmi közösség ápolására."

1

3 Az első szabadegyetemi ciklus keretében: vallástudomány, etika, nemzetgazdaság, irodalom, művészet, esztétika, történelem, fizika, kémia és csillagászat körében indítottak kollégiumokat részvételi díj ellenében. Ennek mértéke 3 órára 50 korona, 6 órára 100 korona volt. Az előadások vonzerejét bizonyítja, hogy a 36 napon át tartó 60 órás előadássorozatra 97 hallgató iratkozott be.

1

4 Az egyes kollégiumok előadáscímeiből ítélve jelentős teret szenteltek a keresztény nemzeti gondolat, a keresztény társadalomszemlélet gyakorlati érvényesítésének. Még ugyanennek az évnek őszén a következő tavaszra is áthúzódóan két ciklusból álló sorozatot hirdettek meg, a pedagógia, a filozófia és a földrajz tudományával bővítve a témaköröket. Az előadók ez alkalommal többnyire a reáliskola tantestületéből kerültek ki. Az olyan — világnézeti szempontból — fontos témát, amilyen pl. az élet eredete, azonban dr. Meszlényi Zoltán pápai t. kamarás, szentszéki jegyző adta elő. Az 1925 őszén megvalósított sorozat mind a látogatók száma, mind tartalom szempontjából a szabad egyetem történetének csúcspontja volt. Maga a ciklus 201 hallgató számára november 3-án indult és 48 órán át tartott. Ez alkalommal már Budapestről meghívott előadó is közreműködött, Barátosi Balogh Benedek személyében, aki a titokzatos Kínáról tartott előadásokat. Emellett folytatták az elmúlt ciklusokban megkezdett német nyelvű sorozatot Goetheről, sőt bővítették a kört és a franciául tudók is gyakorolhatták tudásukat. Üj kollégiumként felvették a zenei ismeretek körét is. A tematikát jobban szemügyre véve még egy jellemző vonása tűnik szembe. Kína mellett a korábbinál jóval nagyobb szerepet kapott a kereszténység történeti, és erkölcsi jelentőségének kifejtése. Ez 70