Esztergom Évlapjai 1979

Dr. Csiffáry Nándor: A Tanácsköztársaság esztergomi eseményei

és Lova orosz hadifoglyokból lett vöröskatonáknak is, akik magyar elvtársaikkal a párkányi Duna-hídhoz siettek és a hídon már előnyomuló cseh csapatokat kemény tűzharcban visszavonulásra kényszerítették. (1. 231—232. o.) A veszély hírére a város és a környék munkássága azonnal fegyvert ragadott, a direktórium pedig erélyes intézkedéseket tett a közbiztonság helyreállítására. Az események hírére május 20-án este megérkezett Budapestről Chlepkő Ede a Vörös Őrség főparancsnokának országos politikai biztosa és a helyettese, hogy megvizsgálják a puccs részletes körülményeit és segítséget adjanak a város védelmének megszervezéséhez. A látogatás során Chlepkó Ede tájékoztatót tartott a vármegyeháza nagytermében a felfegyverzett munkásszázadoknak a Tanácsköztársaság intézkedéseiről, majd ismertette a harctéri helyzetet. Türelemre és kitartásra hívta fel a munkásokat, majd a Vörös Hadsereg küszöbönálló támadására célozva bejelentette: „Ha talán nem tudunk még ma nagy eredményeket felmutatni, ez senkit se csüggesszen el, mert néhány napon belül oly változások fognak bekövetkezni, amelyek minden kétséget eloszlatnak aziránt, hogy a Tanácsköztársaságot eltiporni már nem lehet." (1. 236. o.) A város helyőrségét Győrből ide irányított csapatokkal, összesen 211 fővel megerősítették, hogy Esztergom védekezni tudjon egy esetleges cseh katonai támadás ellen. (1. 235. o.) A direktórium kiáltványban fordult a város lakosságához. Megnyugtatásul közölte, hogy a veszély elmúlott: „Félre a kishitűséggel, tekintsen mindenki teljes bizalommal a direktórium szervező munkája elé." (1. 232—233. o.) Május 25-én az Esztergomi Népszava utólag külön is méltatta Szentessy Sándor belügyi politikai megbízott szerepét, akinek ébersége megakadályozta Szabó István árulásának sikerét. Letartóztatásából kiszabadulva — mert sikerült megnyernie az őrzésére kirendelt katonákat —- még az utolsó pillanatban megkísérelte Szabót gaztettének végrehajtásában megakadályozni, amikor ez nem sikerült, néhány társával együtt fegyvert szegeztek a Duna-hídon felvonult cseh csapatokra, akik a velük (együtt) levő árulókkal végül is kénytelenek voltak meghátrálni. (1. 237. o.) Az Esztergomi Népszava május 21-i számában közölte Szabó István elképesztő életrajzát, amelyből egy mindenre elszánt, elvtelen kalandor hiteles képét ismerhetjük meg. Szabó Esztergomban született és túlságosan is ismert, hírhedt személy volt, akit garázda magatartása miatt már a világháború előtt a város rémének tartottak. Lopás miatt két ízben is, jogtalan elsajátítás miatt egy esetben büntetve volt, majd ingatlan-vagyonrongálás miatt egy évi szabadságvesztésre ítélték. 1914 őszén — már a világháború alatt mint katona — káplár — dulakodás közben leszúrta saját unokabátyját, aki belehalt sérülésébe. Szabót ekkor a komáromi hadbíróság két évi fegyházbüntetéssel sújtotta, de büntetésé58