Esztergom Évlapjai 1979

Dr. Horváth István: Az esztergomi Porta Speciosa újabb töredéke

112. Lepold (1944) 184. sz; Prokopp (1965) 32. 113. Prokopp (1965) 32—33; Prokopp (1977) 262—264. 114. Széles (1765) 4; Máthes 33. — Felvetődhet az a gondolat, hogy nem — az elég távol álló minaret — hanem a közelebb álló, D-i, vagy É-i torony ledőlése okozta a kapu pusztulását. Ez azonban azért nem lehetséges, mert a két templom-toronynak már 1756-ban is olyan alacsony maradványai voltak, hogy ezek semmi esetre nem jöhetnek számításba. Ezzel szemben a minaret ekkor még jelentős magasságban fennállt. V. ö.: Andreas Krey 1756. évi metszetrajzát: Lepold (1944) 184. sz. 115. Máthes 33. 116. Máthes 33—38; VIII. T. „k"; IX. T; XI. T. „G". 117. Széles (1759); (1763); (1765). 118. L. Némethy: Series parochiarum et parochorum Archi-Diocesis Strigoniensis ab antiquissimis temporibus usque ad annum MDCCCXCIV. Strigonii 1894. 249—958. 119. Kollányi (1900) 351—352. 120. Széles (1763) 54. 121. Az esztergomi érsek gerecsei (Tardos) vörös márvány-bányáját említi II. Endre király 1217. évi oklevele: Mon. Eccl. Strig. I. 216. (v. ö.: Szentpétery 103—104.) — amiből kitűnik, hogy Tardos korábban is az érseké volt már. 122. Dercsényi 8; — A fehér márvány Schaffarzik Ferenc véleménye szerint alpesi eredetű: Forster 135; — Máthes salzburginak tartotta: Máthes 37; Megjegyzendő, _hogy a közeli gerecsei bányákban még a XIX. században is bányásztak fehér, barna, kék, zöld és májszínű márvány-fajtákat is. V. ö.: Findura I.: Esztergom vármegye helyrajzi és statisztikai szempontból. Földrajzi közlemények (1893) 211. 123. Máthes 32—38. 124. A teljes irodalmat felhasználta és közli: Marosi 222—229. 125. Czobor (1900) 176—189. 126. Némethy L.: Az „Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat" régiséggyűjteményének leltára, in: Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat harmadik Évkönyve. Esztergom 1900. 107. 127. Forster 131—135. 128. Balogh I.: Adatok a'z olasz románkori szobrászat magyarországi kutatásához. Arch. Ért. 46 (1932—33) 112—115. 129. Gerevich 54—58. 130. Dercsényi 3—28. 131. Dercsényi 5—9. 132. Dercsényi 19; — Egyúttal rámutatott III. Béla király szoros francia kapcsolataira: III. Béla második felesége, Margit, VII. Lajos leánya volt, — másrészt a Szt. Anna kapu építése idején több magyar klerikus tanult Párizsban, akik később Esztergomba — III. Béla székhelyére kerültek vissza, i. m.:20—24; Újabban Gerevich László hívta fel a figyelmet XII. századi építőművészetünk francia hatásaira, annak esztergomi vonatkozásaira is, kiemelve III. Béla és VII. Lajos udvarának kapcsolatait: Gerevich L.: akadémiai székfoglalója. Magyar Tudományos Akadémia II. Osztályának közleményei 23 (1974) 147—162. 133. I. Bogyay: L'Iconographie de la porta Speciosa d' Esztergom ... in: Revue des Études Byzantines 8 (1950) 85—129; — Recenziója Dercsényi Dezsőtől: M. É. 1 (1953) 221—222. 27