Esztergom Évlapjai 1979

Dr. Horváth István: Az esztergomi Porta Speciosa újabb töredéke

134. S. Radojcic Der „Porta Speciosa" in Gran und deren 'Serbische Parallelen, in: Festschrift R. Eggerer I. 1952. 135. Marosi 171—190; — Marosi egyúttal a többi, — nem a Porta Speciosához tartozó esztergomi inkrusztációs faragványt is feldolgozta tanulmányában. 136. Az Esztergomi Balassa Múzeum Adattára 285/7. 18. — Horváth István feljegyzése. 137. Csillámos szerkezetű fehér márvány, amely a mondat-szalagok és Keresztelő Szent János fejének anyagával megegyezik. 138. Méretei: 16 x28 x 63 cm. — Az eredetileg nagyobb kő a rétegződés vonalában hosszában kettérepedt. 139. Bogyay 100. 140. „Sed in medio arcus post hanc vocem (t. i. a „Spontaneam" és „honorem" szavak között, tehát a szöveg közepén!) in medio verticali fornicis manus cujusdam obversae species apparet ut vola, pollex, enim indici palmo in nexus haud apparet (velut Pictor monoculum pingit) ut subintelligatur, sed solum index, et medius rursum annulari digito, et parvo, seu auriculari complicatis jurantis speciem exhibet" — Széles (1763) 60; — Emliti Czobor 181; és Dercsényi 25. — Utóbbi megjegyzi, hogy a felirat közepén lévő kéz nyilván a Divina presentia jelképe volt. — Lásd még: Széles (1759) 66. 141. Széles (1759) 64—67; 1763/ 59—61; (1765) 5. 142. Az 1 :3 léptékben kicsinyített gipsz-makett az Esztergomi Vármúzeum kiállításán. 143. Széles (1763) 59. 144. Czobor 181. 145. Az Isten-báránya ábrázolások kialakulásával, forrásaival, elterjedésével, ikonográfiái szerepével behatóan foglalkozik: Bogyay 94—98. 146. A Dobozi u. 5. sz. ház pincéjét valószínűleg a várból származó kövekből építették: Esztergom Prímási Levéltár Aedilia C. Nr. 76. — Fenti adatra Dr. Prokopp Gyula prímási levéltáros hívta fel figyelmemet, amiért ezúton is köszönetet mondok. 147. Czobor 182—183; Dercsényi 13—15. 148. Széles (1763) 55 nullum signum crucis, aut Agni habét ut sólet pingi"... 149. Czobor 182—183. 150. Megjegyzendő, hogy a Párisi Notre Dame székesegyház Szt. Anna kapuján a timpanon feletti harmadik ívezet közepén is megtaláljuk az Agnus Dei ábrázolását: Paul Vitry — Gaston Briere: Documents de Sculpture Francaise du Moyen Age. Paris 1906. XLVI. T. 1. 151. Lásd a 131. jegyzetet, valamint: Marosi: 183; 206. 152. Esztergomban Keresztelő Szent János a baloldali vak-fülkében, Szt. János evangélista pedig a jobboldali kapufél közepén helyezkedett el. 153. Bogyay 104—105. 154. Ezúton köszönöm meg Marosi Ernőnek a tanulmánnyal kapcsolatos értékes észrevételeit és baráti segítségét. 28